Szerintem ez az egyik legnehezebb probléma, mi elmentünk az enyémmel - Limoval - iskolába, ahol mindenféle attrocitásnak lett kitéve, bicikliztek körülötte, nagy szemeteskukát huzogattak körbe-körbe, labdáztak, többen futkoráztak és persze a szőrösök körbe-karikába jöttek mentek és teljesen szabálytalanul, meg kint a népligetben is gyakoroltunk .... a suliban borzasztóan oda voltak, milyen ügyesek vagyunk, rezzenéstelenül ült, feküdt, mikor mit kívántunk tőle.

Utcai végeredmény? Hát elég kétséges, nekem a mai napig meglehetősen résen kell lennem, meg kell előznöm a kilengéseit. Nem mondom, hogy valamelyest nem csendesedett és kezelhetőbb, de ha kimegyek hárommal, mondhatni csak rá kell figyelnem a másik kettő köszöni nélkülem is elvan. Olyan mintha nekem csinálná a műsort.

 

Ahhoz hogy csituljon a "nagy" kilengése, kétszer betonoztam be, egyszer mikor egy kukát húzó ember után kifutott a forgalmas út közepére, egyszer pedig egy futó vagy görkoris gyerek miatt. Mindkét eset után rengeteget csitult.

 

A másik kettőt ha ilyen szinten betonoztam volna be, lehet hogy világgá futnak, mert jószerivel az egyetlen fegyelmező szó amit zömében használunk, az a "nem".

 

Limo a kakukktojás köztük, valószínű azt érzi, hogy sokszor igazat adok neki, ha nem is mondom ki. (vagy nem tudom, csak belemagyarázom, mert nem találok megfelelő magyarázatot a viselkedésére)

 

TEHÁT ÉN FIGYELEK A HELYZETRE, ÉS AZONNAL MEGFOGOM A NYAKÖRVÉT, MEGELŐZÖM A "HUNCUTSÁGOT". És persze sokan nem értik, mert semmilyen jelzést nem ad egy-egy akciónál.

 

És persze túlzom egy kicsit a problémát, mert a másik kettő annyira problémamentes.