"Nem azt, hogy őket ne bántsák."

Azt nem írhatták, mert az írás, a mely a király nevében van írva és a királynak gyűrűjével van megpecsételve, vissza nem vonható.

Így egyetlen megoldás maradt: Hivattatának azért a király irnokai azonnal, a harmadik hónapban (ez a Siván hónap), annak huszonharmadik napján, és megírák úgy, a miként Márdokeus parancsolá a zsidóknak és a fejedelmeknek, a kormányzóknak és a tartományok fejeinek, Indiától fogva Szerecsenországig százhuszonhét tartományba; minden tartománynak annak írása szerint, és minden nemzetségnek az ő nyelvén, és a zsidóknak az ő írások és az ő nyelvök szerint. És megírá Ahasvérus király nevében, és megpecsételé a király gyűrűjével. És külde leveleket lovas futárok által, a kik lovagolnak a királyi ménes gyors paripáin, Hogy megengedte a király a zsidóknak, a kik bármely városban vannak, hogy egybegyűljenek és keljenek fel életökért, és hogy kipusztítsák, megöljék és megsemmisítsék minden népnek és tartománynak seregét, a mely őket nyomorgatja, kicsinyeket és nőket, és hogy javaikat elragadják.

Vagyis Adár hó 13. napján egymással ellentétes két rendelet volt érvényben. Ugyanazzal a szöveggel adták ki az utóbbi a rendeletet, mint amit a perzsák adtak ki a zsidók kiirtására. És így Adár hó 13. napján kard ki kard: győzzön a jobbik. Ja, ez már nem tetszik a perzsáknak, csak az, ha védtelen zsidókat kiirthatnak, s elkobozzák vagyonukat, de ha már védekezhetnek a zsidók, az már baj...?