Nekem úgy tűnik, hogy a harmadik (középső) ág is sem függőleges, hanem ugyanolyan szögben áll, mint a másik kettő. Tehát nem lehet csak 1-et meghagyni. Nagyon nehéz kérdés már ilyenkor... :) Én már inkább ráhagynám. :) Talán mindhármat visszavágni, a legfüggőlegesebbet magasabban és felfelé álló rügyre, a többit alacsonyabban, kifelé álló rügyre, így az egyik dominánssá válna, és elnyomná a másik kettőt. Vagy éppen a legfüggőlegesebbet visszavágni fele magasságon, akkor az helyén maradna és új, erős hajtásokat hozna, a két vékonyabb viszont, mint az már a kajszinak szokása, a csúcsán hozna erős hajtást, és lahajlana, így a későbbiekben a felső elnyomná őket.
Nekem sincs gyep a fák alatt, de gondolkodom rajta. Állítólag a sekélyen gyökeresedő fűfélék a fa gyökere fölött maradnak, és nem engedik annyira párologni a talajt, a vízszükségletükről meg gondoskodnak maguknak, mert lecsapódik rajtuk a harmat.
Valamint egy kedvező, párásabb mikroklímát alakítanának ki.
Megfigyeltem, hogy kivétel nélkül minden fajtának azok az öreg ágai halnak el, amik szabadon állnak. Ahol egybeér két fa, az az ág bírja legtovább.
Másrészt, eléggé furcsa és érthetetlen, de minden létező gombabetegség (monília, lisztharmat, stb.) szintén a szabadon álló, szellősebb ágakat támadja erősebben, nem a fa bozótosabb részeit.