Cecil,
egy bökkenőt látok csak az olyanfajta okoskodásokban, hogy "majd átkozni fogja azt, aki világra pottyantotta" vagy "milyen sz*r élete lesz, hga megszülöm". Nevezetesen, hogy annyi esetlegesség van bennük. Honnan is tudhatnám, hogy az a gyerek, akik világra hozok, milyen sorssal lesz áldva vagy éppen megverve? Elsősorban azt látom ebből a sorsból akkor, amit látni szeretnék. Ismerek volt állami gondozottat, aki boldog, sikeres családapa éppúgy, mint jó családban felnőtt, kisiklott életű alkoholistát. Úgyhogy ne a szülők anyagi helyzete legyen már a szelekciós elv. Most, ugyebár, nem azokról a gyerekekről beszélünk, akiket ellöknek maguktól a szülők, hanem akiknek a szülei többé-kevésbé végletes anyagi körülményeik miatt gondolkoznak az abortuszon.