Ebből az egész abortusz kérdésből, ha az ember végiggondolná, szép kerek igazságok jöhetnének ki, valami olyasmik pl. hogy:
-A többség gazdasági érdekeit szem előtt tartva jogunk van, törvényben meghatározott módon a népességet csökkenteni: mivel a nagyi gyógyszerei sokba kerülnek, gyakran bekakil, és olyankor büdi van, kinyírhatjuk. A sükebóka Jócókát is. Meg a meg nem született kisbabát is. Mert elcseszik az életünket! Ezt pedig kizárólag a nőknek joga eldönteni, mert ezt ők tudják csak igazán.
Vagy:
-Ölni nem szabad, mert az élet érték! Semmilyen szeretni képes lényt (-giccsesen hangzik, de viszonylag pontos meghatározás, ez az érzés állítólag csak az emlősők kifejlődésével jelent meg a földön -) nem gyilkolhatunk meg, se az évi 1.000.000.000 disznót, se a pár száz millió szarvasmarhát, se a saját nyelven kommunikáló cetféléket, se az eszközhasználó főemlősöket, se a bolond Jocókát, se a Nagyit, se az ufonautákat, se az egészséges emberkezdeményeket.
Vagy:
-Mivel az embrió nem ember, nyugodtan azt csinálhatunk vele amit akarunk: kisérletekkel szadizhatjuk, darabokban kikaparászhatjuk, lehúzhatjuk a klotyón. Az embrió csak akkor lesz ember, ha így vagy úgy megszülik. Tehát ha valaki odamegy egy terhes anyához, és széjjelrugdalja a hasában a gyereket, és a nőnek más baja nem lesz ’csak’ elvetél, és egy hét múlva már jól van, szóval akkor ez csak könnyű testi sértés, és egy első bűntényes felfüggesztettel megússza.

Na, T. asztal, kerekítsünk ki végre, valami átfogó igazságot, hiszen itt kellene összpontosulnia a világegyetem intelligenciájának.