Elsősorban az időjárást kell figyelembe venni meg a növény fejlettségét . Ez területileg eltérő lehet . A lényeg az az , hogy amíg kisebbek a hajtások addig kell sűrűbben permetezni , mikor már megindúltak és több hatóanyag szívódik fel ... meg ugye leküzdöttük az első rohamot ... lehet kicsit ritkítani , de a tafrina képes újrafertőzni megfelelő időjárás esetén . Én 4 kezelést szoktam legalább adni ezzel a szerrel . Az elsőt egy gyenge pirosbimbós állapotban a másodikat erős pirosbimbósban , ekkor a korán virágzó fajtákon már meg van pattanva a virágrügy és kilátszik a sziromlevél hegye , a harmadikat mikor zárt virágzatok vannak , tehát kint van a teljes virágzat de még nem nyílt ki , majd teljes virágzásban . persze mint előzőleg írtam ezt a legkorábban virágzó fajtákhoz időzítem ... a többi ossza be magának ( azokkal sem lesz gond ) . Ezek az állapotok jól megfigyelhetők a lapomon a 2006 virágzás menüpontben ... visszafelé követve . És látszik is , hogy a teljes virágzásra igen jól fejlett hajtásokat lehet nevelni , amikkel már nincs gond . Persze ha ekkor jön egy lehűlés ami visszafogja a fejlődésüket , és újra teret nyit a tafrinának akkor újabb 1-2 kezelés szükséges a biztonság kedvéért . A zárt virágzásos kezeléstől ( 3. ) javaslom a lombtrágyázást , mint írtam magas káliumtartalmú szerrel , valamit a bór is jót tesz ilyenkor , és ezekkel növelhetjük az esetleges tavaszi fagykár elleni védelmet is . Ugyan is ezektől a szerektől a gyümölcskezdeményben levő fagyálló szer koncentrációja ... ha nem is nől , de nem csökken ... ellentétben a nitrogén adagolással , ami hígítja ezt a koncentrációt . Én kristályos káliumszulfátot használok és solubort ... bevált szerek . Majd ezek a kezelések után lehet egy rovarölőt adni , mert megjelennek rajt a barkófélék amik megcsipkézik a levelét , nagy kárt nem csinálnak , de vegyük el a kedvüket és utána a levéltetvekre kell figyelni .