Most pillanatnyilag nemigazán látok lehetőséget a változásra.
Természetesen nem adhatjuk fel.
Az tartja bennem, bennünk a lelket, hogy azért találni még normális embereket, lásd e topikot.
Mindenesetre nagyon szurkolok nektek. Két okból is. Egyrészről sosem voltam irigy, mindig is tudtam örülni mások sikerének. Másodsorban, a Magyar ember a saját kárán tanul, és nincs ennél jobb fricska, mint a szomszéd sikere.
Igaz ez önző dolog egy kicsit, de remélem megbocsájtható:))