Új szabályok az építésfelügyeleti bírságra

 

Differenciált építésfelügyeleti bírságokat állapít meg az előírásokat megsértő építési szereplők számára az a kormányrendelet, amely korábbi jogszabályokat módosít - a Magyar Közlönyben megjelent új szabályokat február 2-től kell alkalmazni.

Az építési bírságok számítási alapja továbbra is az adott épület értéke, amelyet rendszerint egy szorzással lehet meghatározni. Például családi vagy ikerház esetén az alapterületet 140 ezer forinttal, míg többlakásos lakóépületnél 160 ezer forinttal kell megszorozni. Az így kiszámított épületértékhez aránylanak a különféle bírságok.

Az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendelet új mellékletet kapott, amelyben az ilyen bírság összege mellett az is szerepel, hogy kinek kell azt megfizetnie. Például az az építtető, aki nem alkalmaz építési műszaki ellenőrt, az épület értékének 5 ezrelékét, de legfeljebb 1 millió forint bírságot köteles fizetni. Aki viszont - építtetőként - nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőt bíz meg, szintén 5 ezrelék, de csak maximum 500 ezer forint bírságot tartozik fizetni. Ebben az esetben viszont a hatóság bírságolni fogja a tervezőt is, akinél az épület értékének 1 százaléka, de legfeljebb 1 millió forint a bírság összege.

Legszélesebb körben bírságot akkor szabhat ki a hatóság, ha kiviteli terv nélkül készül az épület. Ekkor 5 ezreléket, de legfeljebb 1 millió forintot kell fizetnie az építtetőnek és a kivitelezőnek is külön-külön, 5 ezreléket, de maximum 500 ezer forintot a felelős műszaki vezetőnek, továbbá 3 ezreléket, de legfeljebb 500 ezer forintot a műszaki ellenőrnek. A legmagasabb bírság viszont akkor jár, ha az építés során - az abban résztvevők - az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapotot idéznek elő. Ekkor a kivitelező az épület értékének 1 százalékát (maximum 10 millió forintot), míg a felelős műszaki vezető 2 százalékot (de maximum 2 millió forintot), a műszaki ellenőr pedig 5 ezreléket (legfeljebb 1 millió forintot) tartozik fizetni.

Az így megállapított bírság másfélszeresét kell fizetnie annak, akit 3 éven belül legalább két alkalommal építésfelügyeleti bírsággal sújtotta a hatóság.

Egy másik táblázat két (30 millió forint alatti, illetve feletti) kategóriára bontja - a bírság szempontjából - az épületeket, az itt nevesített jogsértésekért pedig fix összeget kell fizetni. Például az az építtető, aki nem köt - írásban - építési szerződést, a 30 millió alatti épületeknél 100 ezer, míg afelett 150 ezer forint bírságra számíthat. Az a kivitelező pedig, aki megsérti az építési naplóra vonatkozó előírásokat, a kisebb épületeknél 50 ezer, a nagyobbaknál 100 ezer forint bírsággal sújtható.

Az új kormányrendelet módosítja az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási rendeletet is. Így a szakmájukat 3 évig nem gyakorolhatják azok a műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők, akiket több bírsággal is sújtott a hatóság. Például törölni kell a kamarai névjegyzékből azt, akit - az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt - 3 éven belül kétszer bírságolt a hatóság. Más miatt kiszabott bírság esetében elnézőbb a jogszabály: az ilyenekből 3 éven belül öt bírságot kell "kiérdemelni" a névjegyzékből való törlésért.

A módosult, illetve új szabályok február 2-án lépnek hatályba.

Forrás: magyarorszag.hu, MTI