Az utolsó néhány hsz-hez: szerintem tök felesleges egy játékról hitvitát folytatni. :) Van, hogy az ember nem tudja megmondani, miért, de nem fogja el a megfelelő hangulat egy játék láttán.

Nekem először majdhogynem csalódás volt a negyedik rész, nem láttam át (legalábbis nem annyira, mint az ezerszer használt harmadik részt), később aztán (egy blue marble telepítés után) megszoktam a grafikát. Maga a játékmenet - szerintem - már-már tökéletes, már prince fokozaton is állandóan nehéz döntéseket kell hoznom, és sosincs "legjobb" lépés, mindig vannak alternatívák.

Én is jobban szeretek építkezni, fáj is, hogy magasabb nehézségi fokozaton nem kerülhetem el a háborút. Prince-en kb. minden 10. játékban tudom elkerülni (akkor is úgy, hogy irtózatosan sok katonát állomásoztatok, de ha már ilyen sok van, akkor egyszerűbb nekimenni egy szomszédnak, mint tétlenül nézni, ahogy az a sok vaddisznó zsoldos eleszi az erőforrásokat a birodalomtól). Ezen a részen még csiszolhatnának (pl. lehetne több diplomáciai vagy kereskedelmi opció).

Ugyanakkor már az is teljesen átrendezi a stratégiát, ha egy új leadert választasz. Újra kell tanulni a súlyozást, más oldalakra kell gyúrni stb. Most kezdtem el egy sorozatot, szép sorban az összes vezetővel meg akarom nyerni, prince-en... :)

A Civ 1-et nemrég én is betöltöttem, elég döbbenetes (csúnyácska, egyszerűcske) volt... Persze a legnagyobb különbség az, hogy anno sokkal fiatalabb voltam, és minden játékot komolyabban tudtam venni, mint manapság. Szóval ha levonjuk a nosztalgiát meg a fiatalos hevületet, akkor őszintén szólva nem sok marad a Civ 1 értékeiből (a negyedik rész tükrében). (Akkoriban már az is elég volt az ájuláshoz, hogy ő volt az első ilyen játék...)

Azt hiszem, aki a megjelenés idején játszott Amigán a Dune II-vel (minden RTS atyjával), az valószínűleg azóta sem ájult el az újabb csodáktól, pedig szinte mindenben felülmúlják az elődöt. Elpötyögtem a C&C 3-mal is, klassz volt, de távolról sem volt ugyanaz az élmény. (Mint amikor megállt a szívem, ha elém ugrott két rabló az Ishar 2-ben a városban, hajnali 5 körül...) Viszont el tudom képzelni, hogy a mai zöldfülűeknek ugyanakkora élmény egy új, csilli-villi játék, mint nekünk volt a Wizardry 6, Railroad Tycoon vagy akár a Rátkay-féle kalandjátékok C64-en... Ők majd a Command & Conquer 14-ről írnak hasonlókat. :)