Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Én lentebb csakis out of order gondolataiba próbáltam beleélni magam, több-kevesebb sikerrel, legalábbis ezekből indultam ki. A konkrétság ebben a tekintetben igenis számít, hiszen "nevén is neveződött" (Hellász hegyei - mint a vágy konkrét tárgya és egyben a csalódás forrása is).

"Attól, hogy a tárgya nem egy meghatározott valami, attól a vágy nem általánosabb, mintha egy pohár vizet óhajtanék."

Én azt gondolom, e két fajta vágy között "világok" vannak, tehát alapvetően eltérnek, noha nem áthidalhatatlanok. Létezik például a nemi vágy önmagában, de írhatnám az éhséget, szomjúságot is. Ez általános, nem konkrét személyhez kötött, hanem primer ösztön. Önmagában áll fenn, kifele irányul, aktivitásra sarkall, stb. Ha azonban ez a nemi vágy egy konkrét személy vonatkozásában tartósan fennáll (mert szerelemmel párosul), akkor már libidófixációról beszélhetünk, amely már jellegében tér el az előbbitől. (Hasonlóképp: ha napok óta nem ettél, gyötrő módon éhes vagy, bármit megennél, ami egész más, mintha valamit kifejezetten kívánnál...)

(Nem vagyok filozófus, csak hallgató, de ha végzek is, akkor sem gondolnám magam fil-nak. Hagyjuk meg ezt a szót a "Nagyoknak"... Persze, ha sikerülne valami maradandót alkotni, akkor már büszkén vállalnám. Egyelőre erről még szó sincs.)