Hejj főnök, a sok felkiáltójel divatemberség!

 

Azon kívül meg nem kell itten nyafogni, csak a saját dolgotokat nehezíted vele.

Épp tegnap hallgattam meg a lemezt újra, és - nyalom a seggeteket most - kibaszott jó. Csak ez számít, az összes többit meg le kell szarni.

Anno a Varsoval mi is mindig ki voltunk akadva, hogy senkit nem érdekel,

amit csinálunk - így is volt - de ma az egészből azt látom, hogy sokkal többet számít a zenélés emberi oldala, mint az, hogy hány ember jön el a bulikra, hol játszol, satöbbi. Ha elolvasom Ricsi turnénaplóját, sosem az jut eszembe, hogy bazdmeg,

a közös bulinkon összesen két ember volt Miskolcon a zenekarokon kívül, hanem hogy kibaszott jól szórakoztunk, mint mindig, amikor találkoztunk.

 

Olyan koncerteken játszottunk együtt, amelyeket összesen ha 100 ember látott,

de anélkül nem ismerhetnélek titeket, és nem röhöghetnék magamban, amikor arra gondolok, hogyan basztunk be két napon keresztül (módfelett botrányosan) a 25. születésnapom ünneplésével egybekötött koncert után.

 

A világ többi részével meg kibaszottul nem kell foglalkozni, semmivel sem lennél boldogabb, ha valami sörfesztiválon nyomnád egy nagy rakás parasztnak, netán jó pénzért valami Megasztáros pöcsfejet kísérnél, és közben égnél a színpadon.

 

Vinszenttel beszéltük egyszer, hogy Magyarországon csak ilyen "balkáni rocksztár" lehetsz, aki semmit sem keres a zenéléssel, meg hasonlók. Én rohadtul egyetértek vele. Legfeljebb két ember megkérdezi, ha lemegyek a kocsmába, hogy mikor lesz új lemez... Nem kell irigyelni senkitől semmit, tegyétek a dolgotokat, ez a legjobb menekülés a kiábrándultságból.

 

(Most kibaszott okos voltam, mi?:)