Ugyanígy kérdezhetnénk, hogy hogyan lehetséges, hogy nem egyformán adóznak az emberek.
Ezt nem gúnyolódásként mondom, hanem gondolatébresztő gyanánt.

A w-iskolák szociális értelemben is közösségként próbálnak működni. Ez jól-rosszul meg is valósul. Egyrészt a helyzet tükrözi a magyar demokrácia minden gyermekbetegségét -- pl. némelyek egyáltalán nem hajlandók kivenni a részüket a méltányos közteherviselésből --; másrészt viszont valóban van pár család az iskolában, akiket sikerült közadakozásból fenntartani a felszínen hosszabb-rövidebb ideig, amíg krízishelyzetben voltak -- súlyos betegség, haláleset, munkanélküliség, tűzeset, akármi következtében; és minden osztályban van egy-két gyerek, akiknek a részét a többiek dobják össze, mert a szüleik nem képesek érdemben hozzájárulni az iskola fenntartási költségeihez.
Ez a rendszer a szolidaritásra épül, és minden működési zavara abból adódik, hogy a szolidaritás nincs meg olyan mértékben, mint ideális lenne.

Én azt gondolom, ha ez az elképzelés ellenkezik az igazságérzeteddel, akkor az sokkal nagyobb akadálya a w-ban való beilleszkedéseteknek, mint az, hogy görcsölsz amiatt, hogy a fenébe fogod beszuszakolni az agyonzsúfolt határidődnaplódba a havi egy szülőit, vagy a kéthavi egy takarítást (ami csak az elemi legalsóbb osztályaiban ilyen gyakori, később egyre ritkul), ami senkinek sem egyszerű feladat!
(Egyébként mindig vannak, akik képtelenek beszuszakolni... Nincsenek kiválthatatlan feladatok. Az ilyen problémákra többnyire van megoldás.)