Amúgy a gondolatmenet azzal ért véget, hogy azzal 120 milliárd takarítható meg. (Azt elfelejtette hozzátenni, hogy hány év alatt is, mert előzőleg az időt úgy határozta meg, hogy "az elmúlt években". Ebbe vajon belevette a saját korményzását is? De mindegy. A lényeg: nem véletlenül nem vettem figyelembe a gondolatmenet végét, amikor elgondolkodtam rajta. Ugyanis az a hiányzó pénznek csak egy apró töredékét magyarázza meg még Orbán szerint is. Akkor én miért legyek megengedőbb? Miért számoljak nagyvonalúbban? Tökmindegy, mit hablatyolt a következő mondatban, mert az előzőben azt mondta, hogy "az erről szóló politikai vitákat az teszi Magyarországon rendre lehangolóvá és kisszerűvé, hogy állandóan arról szólnak, mire nincs pénz. Honnan kell elvenni, ha valakinek adni akarunk, és kinek a kárára lehet elérni, hogy valami másnak a helyzetén javítsunk.". Vagyis ő valójában azt állítja ezzel, hogy nem lenne senkinek a kárára, ha osztogatnának. Ezzel megmagyarázna párezer milliárdot, majd (valószínűleg nem alábecsülve) felmutat 120 millárdot, mint a megoldást.
És én vagyok demagóg, csak mert a tizedesvessző utáni részt nem veszem figyelembe a mondataiban? Valóban levetette a gépszíjat az agyam már az elején, az idézett mondat közben. Mert már ott olyan ordas hazugságot rejtett a mondanivalójába, ami után bármit állított is, az elenyészett ennek az árnyékában. És a nép, az istenadta nép meg issza a szavait, és tán még olyanok is vannak, akik azt hiszik, ha Viktor lenne a király, a kenyér ismét 3.60 lenne. (Mert akkor még volt ingyenebéd, ugye? Akkor a terülj-terülj asztalkámról éltünk mind...)