Bocs, hogy csak most válaszolok, de sok minden jött közbe. Lengyel túra + influenza + ezek miatti elmaradások bepótolása + üzletnyitás előkészítése stb. stb….

Szóval a kifogásolt rész:

" Azért mert vagy csak a penészt öljük meg és nem az okát szüntetjük meg, vagy teljesen rossz irányban próbáljuk keresni az okot.

A penészedés legfőbb oka a víz.

De nem az esővíz, vagy a talajvíz, hanem az az elképzelhetetlenül sok pára, amit mindennapos tevékenységeink során termelünk és a lakás levegőjébe juttatunk. "

És a kifogásod:
Ez sem lehet biztosra venni mert ha nincs az aljzat szigetelve akkor ez is lehet az ok és a lakók által termelt pára ezt csak fokozza.
A talajvízet egyszerű megállapítani mert ott csak a fal alsó részén okoz gondot és kivül kis helyen megbontva megnézhető a szigetelés megléte.
Ez régi általában vályogházaknál fordul elő.”

A válaszom: „Az ázás pedig akár alulról, akár felülről következik be, nagyon jól észrevehető, ugyanis ha a fal szerkezetébe hajszálcsövesen felszívódó víz megfagy, akkor azonnal ledobja magáról a vakolatot, a külső oldalon. Tehát az első fagy kideríti, hogy a fal szerkezete ázik-e, vagy belső páralecsapódásról van-e szó. Belül pedig semmivel össze nem keverhető ún. sóvirágokat hoz létre a beázás foltja körül a falon.
Olyan vízszigetelés hiánya miatti ázással még soha nem találkoztam, ami "fázós" lett volna és csak a fal belső -fűtött- oldalán okozott volna vizesedést.”
Tehát ugyanazt írom, mint Te, ugyanazon az oldalon. A hírleveleink egyikében pedig még jobban körüljárom ezt a témát, és leírom azt is, hogy a szigetelés hiánya miatti ázás és penészedés esetén a mi rendszerünk kiépítése csak nagyobb gondot okoz, mivel a szellőzés miatti megnövekedett párolgás erősebb áramlást kelt a falban. Ilyen helyen nem is építünk rendszert, hanem azt tanácsoljuk a tulajdonosnak, hogy keressen meg egy szigetelő céget. Ugyanakkor a talajvíz szivárgás miatti penészedés nem csak a fűtési szezonban fordul elő.

Következő kifogásolt rész:
"Figyelem!!! A hőhíd minden épület természetes velejárója! "

A kifogásod:
Ez sem igaz lásd passzívházak.

A válaszom:
Sírva kérlek Téged is, és minden passzívházfan-t, hogy ne mondjátok azt, hogy a passzívház hőhídmentes. A passzívház is a talajon áll, és bármekkora szigetelést is teszel rá, a talaj hőt von el, többet, vagy kevesebbet, attól függően, hogy a ház fala és a talaj között mekkora a hőmérséklet különbség. A passzív házak sarkai, és függőleges valamint vízszintes élei szintén hőhidak, mert egy sarok mindig hidegebb, mint egy fal közepe. Hiszen nagyobb felületen érintkezik a kinti hideg levegővel. A passzív ház ablakai ugyancsak hőhidak, mert a falnak és az ablak üvegének, valamint az ablak tokjának hőátbocsájtási tényezője nem azonos, így a nagyobb tényezőjű felület HŐHÍD!

Amiről Te beszélsz, az az, hogy egy passzív ház hőhidai lényegesen kisebb hőmérséklet különbségűek, mint egy hagyományos építésű ház esetében. Ez igaz. De a passzív háznak attól még vannak hőhidai….

Következő kifogásolt rész:

" A külső szigetelés valóban lecsökkenti a hőhíd és a lakás levegője közötti hőmérséklet különbséget, ezzel viszont azt érjük el, hogy sokkal több, de kisebb hőmérséklet különbségű felület válik hőhíddá. A külső szigetelés miatt teljesen megszűnik a falak légzése, még több pára marad bent, és így az eddig átlagos mondjuk 65-70%-os rel. páratartalom 85-90%-ra fog emelkedni a lakásban. Az eddigi akár 15°C-os különbség a hőhíd és a lakás levegője között néhány fokra csökken, és a néhány fokos különbség magasabb belső páratartalmat eredményez. "

A kifogásod:
1. Nem szünik meg a falak lélegzése csak csökken az egyébként is elhanyagolhatóhoz képest és nem ezért emelkedik meg a páratartalom.

2. a hőhíd és a lakás levegője közötti csökkenés nem okoz nagyobb páratartalmat csak nem 70%nál hanem 90%nál csapódik ki a pára.
És itt az idő ami különbözik (a70%-ot hamarabb eléri mint a 90%-ot.:-)) )mert ha valaki csak 4 óránként szellőztet annak ez jobb bár a rendszeres a legjobb, és a kényelmesebbnek a szellőztető berendezés.
Ezekből van több megoldás.

A válaszom:
Szerintem igazad van abban, hogy csökken. Csak az én véleményem szerint nullára, tehát megszűnik. Próbáld ki, hogy egy darab hungarocell egyik oldalát bekened műgyantával, kivágsz belőle egy akkora darabot, ami pontosan illeszkedik (beleszorul) egy pohárba (üvegcsőbe) és önts rá vizet. Ebben az esetben nem csak az un. páranyomás erejével, hanem a víz súlyával is számolnod kell, ami lényegesen nagyobb erőt fejt ki a hungarocellre, mint a vízszintesen áramló(?) pára. És mégsem lesz víz a pohár aljában. Hamarabb fog a víz elpárologni a pohár tetejéből, mint átmenni a műgyantán és a hungarocellen.

A másik kérdést pedig nem értem, hogy miért tetted fel. Szerinted, ha nem 70, hanem 90%-nál csapódik ki a pára, akkor nem emelkedik meg a páratartalom a lakásban? Ha igazad lenne abban, hogy csak az idő különbözik, és szellőztetéssel (ablaknyitással) meg lehetne oldani ezt a dolgot, akkor ma Magyarországon elköltenének az emberek évente több millárd forintot csak a penészedés elleni küzdelemre?

Szóval nem veszem kötözködésnek a kifogásaidat, egyszerűen kérdésekként kezelem őket. De hidd el, hogy ha hetente 20-30 penészes lakásban járok megoldási javaslatokat kidolgozni, és a kollégáim még háromszor ennyi helyen, akkor valamit konyíthatok ehhez a dologhoz. Az, hogy ma az egyetlen ember vagyok az országban, aki teljes anyagi felelősséget vállalok a munkámért (100% pénzvisszafizetési garancia) talán jelentheti azt, hogy amit csinálunk, az valódi megoldást jelent. A honlapomon szereplő dolgokról pedig két fontos tényt tudnod kell:
Az egyik, hogy laikusok számára írtam, és próbáltam meg az ő számukra érthetővé tenni, hogy mit lehet megtudni erről a kérdésről. Tehát tisztában vagyok azzal, hogy vannak olyan részek, ahol szakmai kérdéseket elintézek két félmondattal, pedig oldalakon keresztül lehetne tárgyalni róluk. Ez nem véletlen. Nem hiszem, hogy egy penészes lakás tulajdonosát érdekelné, hogy hány Pa nyomáskülönbség esetén hány m3 légszállítása van egy egy készülékünknek. Ugyanígy érdektelen számára a különböző ventilátoraink jelleggörbéje is. . A falak páratechnikai tulajdonságairól lexikonnyi terjedelemben lehetne foglalkozni, ezért nem is megyek bele mélyebben. Sokak számára így is túl sok rajta az info.
Akit érdekelnek ezek a dolgok, el tud érni bennünket, és szívesen adok tájékoztatást.

A másik dolog pedig, hogy az általam leírtak több év gyakorlati tapasztalatain nyugszanak, tehát minden egyes állításomat több tíz, akár száz gyakorlatban létező esettel tudom igazolni. Nem elméleti szakember vagyok. Sokat vitatkozom építészekkel, és épületgépészekkel, de általános trend, hogy amelyik kivitelező cégnek utólag szellőztettük az épületeit, azok az új épületeikhez, már a tervezéskor bevonnak bennünket, és folyamatosan együtt dolgozunk velük.

Szóval köszönöm a felajánlott segítséget, de nem akarok változtatni a honlap szövegén.:)))