Bevallom, ezt csak véletlenül találtam, miközben kétségbeesetten kerestem egy gramofont kertben...:) de most mégis beteszem, h történjék valami, arra föl, h itt is kilátunk az ablakon:). 

Mentségemre szóljon, hogy az Arles-i ágyat még egész vasárnapon át megálltam Komokuten kedvéért, aki, ugye, korábban célzott a kézenfekvőtől való elrugaszkodás elegánsabb mivoltára :)

Nos tehát: Galimberti Sándor: Rippl-Rónai műterme, 1909