Az áramforrás kifejezés eddig még soha, senkinek sem jelentett aramgeneratort

Anélkül, hogy vitatkoznék: soha, senkinek. Tényleg.

vagy pedig a magyar nyelv és az elektrofizika, elektrotechnika korantsem megalapozott ismerete

Áramforrás. Mit is jelent? Olyan eszköz, amely meghatározza az áramot, azaz ő dönti el, mekkora legyen az áram, függetlenül például a kapocsfeszültségétől. Hiszen a nevében a végzete: ő az áramnak a forrása, függetlenül minden körülménytől. Ebből viszont következik a végtelen belső impedancia, s éppen erre hívtam fel a figyelmet.

mi történik egy nagy belső ellenállású áramforrás

Nocsak, időközben változott a vélemény? Én még azért szóltam, hogy nem kellene áramforrást kis belső ellenállásúnak nevezni. De látom, közeledik az álláspontunk.

Azt a szinte magától értetődő dolgot már csak a leggyengébbek kedvéért sem akartam tovább ragozni, hogy mi történik egy nagy belső ellenállású áramforrás tárlati üzemeltetésével, de legyen hát: A közel nulla ohm terhelőimpedancia a kimenőn - annak jóságától függően - legalább 90 %-os jósággal áttranszformálódik az anódkör(ök)be, amik pedig kohm nagyságrendű terheléshez vannak szokva, ezért így akkora áramot eresztenek át, amekkorát csak kibírnak a tekercshuzalok, az anód(ok) felizzásáig, szikraesőig, katódolvadásig bezárólag - hacsak nincs a tápegységben lelkiismeretesen méretezett, lehetőleg nem lomha olvadóbiztosító, hogy mindennek időbet útját állja.

Meddig blamálod még magad az önellenmondásaiddal? Azt írod, nagy belső ellenállású áramforrásról beszélsz. Ha így van, rövidzár hatására miért nő meg jelentősen az áram? Ja, hogy kevered a feszültségforrással? De ezért ne rám haragudj, kérlek! :)

Ha áramforrás esetén arról beszélsz, hogy szakadással való lezárás esetén olyan nagy feszültségek alakulnak ki, amely átütéshez vezethet akár, akkor azt mondom, helytálló az érvelés. Rövidzárral való terhelés esetén viszont a forrásáram folyik.

Természetesen feszültséggenerátort nem zárhatsz rövidre, ott viszont a szakadással történő lezárás nem okoz gondot.

Mewsélj még erről a jóságról, légyszives. Nem rezgőkörről van szó. Transzformátor esetén szórási reaktanciáról, csatolási tényezőről, kölcsönös M induktivitásról beszélhetünk az alábbi definíció alapján:

u₁=L₁*di₁/dt+M*di₂/dt
u₂=L₂*di₂/dt+M*di₁/dt