Nekünk van egy szárzúzó adapterünk amit nagyteljesítményű villanymotorra kell csatlakoztatni és az remekül összetépi a venyigét. Igaz ez eléggé háztáji módszer, de apám szívesen eljátszik vele, pár óra alatt megvan. Mondjuk csak az egyéves vesszőt eszi meg, de nálunk a kordon és a csercsapos váltó miatt főleg azok vannak csak. MEtszéskor én már lecsapom a vesszőkről a kétéves részt ami elkorhad a földön/ben. A venyigéket felsokizom a sorokban, a szárzúzót pedig jó hosszú kábellel mellé telepítjük.
Elv, hogy a területből minimális "anyagot" vegyünk csak ki, amit lehet visszapótolunk (cefre, metszett fás részek, levél beforgatva) cserébe külön tápanyagot nem adunk. Azért a talaj szerkezete, vizháztartása teljesen más lesz ott ahol ez a zúzott növényi rész a földbe/re kerül.

Metszésről; érv a mostani nyugalmi időszak alattihoz: a fás részek bizonyos baktériumos betegségei ilyenkor NEM fertőznek, ill. munkaszervezési okokból van akinek a mennyiség okán csak úgy fér bele, ha már most csinálja. Nincs könnyezés - nincs rügybevakulás, víz/tápanyag veszteség.
érv a tavaszihoz: bizonyos fagyveszélyes területeken korán fakadó fajtáknál gond lehet a korai metszés - a készre metszett csapok, szálvesszők rügyei előbb, jobban kihajtank - lefagyhatnak. Aki le is kötöz, nem csak metsz, az a nedvkeringés megindulásakor tudja utóbbit csinálni - nem kell 2x bejárni (bár ez amúgy is két munkamenet szokott lenni) JA, meg melegebb van, jobb akkor dolgozni. :)

Én még csak almát metszettem, de már nagyon fenem az ollóm ;) lehet a borszőlőre rámegyek hamarosan. Itt a pécsi kutatóban már 3 hete úgy láttam a teljes terület meg van metszve, még a legalacsonyabb dombaljai rész is, amit pedig a fagyveszély elmúltával szoktak csak...