Nem tudom ezt mire írtad, talán a fiúk győzni akarását vitatod?

Nem hinném, hogy bárki is úgy ment volna fel a pályára, hogy nem akarja a győzelmet.

De: Amikor akadozni kezdett a gépezet, akkor görcsössé vált a játékunk, és mentálisan leblokkoltunk. Az izlandiak pedig felszabadultan nyomták, és hát minden bejött nekik. Sokszor nüanszokon múlik a siker és kudarc, és az egyre nagyobb görcsösség miatt kihagyott néhány ziccer maga alá temette a csapatot mint a lavina.

A legjobbakkal is megesik ez, lásd csak ezen az EB-n: spanyol - német(+8), vagy dán - horvát (+10) meccset.

Akkor most a németek, vagy a horvátok olyan szar csapat ettől?

Természetesen nem lehet a hibák mellett elmenni, a csoda lehetősége elúszott, de nem lettünk rosszabb csapat ettől a mecstől, mint tegnap voltunk.

Magam is űztem ezt a sportágat (igaz, hogy már lassan 20 éve abbahagytam), és én is megéltem hasonló vereségeket, amikor minél jöbban akartuk annál vacakabbul ment a játék.

Szar napot fogtunk ma ki, ennyi... Ilyen a sport...

Legyen holnap feltámadás, üssük 5-el a franciákat, és meglehet a csoportban a harmadik hely, és ezzel az olimpiai selejtező!