Az állami iskolákban ha nem válik be a tanitónő, akkor át lehet menni egy másik osztályba vagy egy másik iskolába, és a gyerek tudja, hogy hol tartanak a tanulásban, hamar bekapcsolódik. (MÉg ha nem is tetszik neki az új környezet...)

De egy waldorfnál, ahol ugye szellemiség van (v.ö. gyereknevelés a szellemtudoményom tükrében) , valamint egyedi a tanterv, ott a szülő vagy talál pármérföldes körzetben egy másik w. iskolát vagy kénytelen átvinni a gyereket az állami oktatásba.

Nem érdekelnek a sértegetéseid, én igensi az ördög ügyvédje leszek a rózsaszín felhőben... a leendő elsősök szüleinek az ilyeneket is tudni kell.

És nem a w. módszer ellen vagyok (mint már millimodszor írom, mert az nagyon jó szerintem) , hanem amiatt mert nem szabad a szülőket áltatni azzal, hogy ha waldrf akkor minden happy meg rózsás. Nem. Attól függ, milyen waldorf iskolát/osztálytanítót/ környéket/közösséget fognak ki. Vannak w. iskolák, ahol a gyerekek szuperek, és vannak olyanok, ahol egy életre elvágják amgukat, mert nem jött össze jól a pedagógusi gárda...

A megoldás szvsz. az lenne, ha a w. pedagógia nagyrészét átvenné az állami oktatás, és a féynevés megmaradna az eredeti w. iskoláknál szellemiségestül.