Én az X-Factor-t is nagyon szeretem most már, pedig egy jó ideig nem igazán tudott megfogni. De egy nagyon karakteres-érdekes lemez, szinte egyenértékű a legújabb kori munkáikkal.
Fear és a No Prayer viszont egy szétcsúszóban lévő zenekar albuma szerintem, koncepciótlan, tele töltelékdalokkal és egy halálosan unatkozó énekessel. Egyébként érdekes, de nekem van egy olyan érzésem, hogy Dickinson-t a Maiden kb a Powerslave turné után már nem nagyon érdekelte. Mondta, hogy a végefelé már teljesen kiégett, a Somewhere albumra egy hangot nem írt és a koncerteken sem tűnt már valami aktívnak. Persze elméletemet cáfolja, a Sevent Son megasikere:) De aztán jött ugye a No Prayer és a Fear ami már a lejtő volt, egyenesen a kilépésig. Szerintem.