Szvsz simán ikszes meccs volt, s a németek sem bánták volna. Amikor -6-ról feljöttünk -2-re, legalább négyszer megvolt a sanszunk az újabb gólra. A fritzek elszórták az indítást, fölé-mellé lődöztek, csakhogy mi még pontatlanabbak voltunk. Aztán persze ők lőttek gólt és erre lefőtt a kávé.

talán ha 40 százalékát játszottuk a spanyol meccsnek, fejben nem voltunk a pályán.

kapuscsere nem volt gond, Fazék átlövésből többet fogott mint Puki, viszont a szélről gyermeteg gólokat kap.

Szélsőjátékunk nulla, IG nem nemzetközi szintű játékos, Gulyás pedig nem szélső. Beállóban Gyula harmatgyenge, talán ha két zárást adott a meccsen, a labdára pedig nyelet kell lassan szerelni neki. A három belső ember nem fog nekünk mindig meccset nyerni.

Ilyés még mindig meglepően jó, bár ma már elkezdte a világba lődözést. Eklemovicsnak ma nem volt társa, nem tudott kinek passzolni, a második félidőre jöttek is nála a hibák. Csaszinak többet kellene vállania. Laluska OK volt, Nagy Laci alibizett, de tőle ezt már megszoktuk.

Védekezés a spanyollal ellentétben gyenge volt, ha a két német átlövő azonos hatásfokkal tüzel mindkét félidőben - azaz eltalálják a kaput - kapunk egy tizest.

Sajnos tényleg látszott, hogy kicsit minden mindegy alapon játszunk: tudjuk, hogy jobbak vagyunk a fehéroroszoknál, s megelégedtünk a két ponttal a középdöntőre.

Amúgy igazából egy fontos meccsünk lesz: a svédeket meg kell verni, s akkor valszeg meglesz az olimpia.