A vicc az, hogy "különleges bánásmód" ma is létezik, csak éppen senki nem szed érte plusz pénzt (jobb esetben), vagy rosszabb esetben a plusz pénz saját zsebbe v. zsebekbe vándorol.
Két hónapja estem át egy kisebb műtéten, ami egy éjszakás kórházi tartózkodással járt egy elég lepukkant budapest kórházban (baleseti sebészet). Egy nyolc ágyas kórterembe kerültem, ennek minden élményével együtt.
Később kiderült, hogy az egyik barátunkat is ott és ugyanaz a doki műtötte pár héttel korábban, mint engem, de ő belépve egy ilyen nyolc ágyasba, kifordult, és megkérdezte a dokit, hogy nem lehetne-e valamit tenni.
Kisvártatva megkapta a "főorvosi" szobát, amivel ugyan nem járt jobb illemhely és zuhanyzó, mint a "pórnépé", de két ágyas volt. (ő nem kent meg senkit, csak barátságból kapta meg a külön szobát)
És akkor a háttér: az osztályon két ilyen kórterem van, egy férfi és egy női, a többi 8 és 8+ ágyas.
A két kórterem az ismerősöm befekvésének idején tök üres volt, kulcsra zárva, pedig még a felvételre várva maga hallotta, hogy "ágy hiány" miatt irányítottak el betegeket... (én is úgy mentem be, hogy amennyiben hétvégén túl sok beteget kapnak, lehet, hogy jöhetek is haza)
Na, lényeg, a lényeg, hogy az a két ágyas kórterem a napok többségében üresen ásítozik, a kórház egészen biztosan nem keres vele egy fillért sem, pedig, esetleg, a befolyó pénzből (ő egy jól menő cég ügyvezetője, de, akár nekem is megért volna pár ezrest, hogy éjjel tudtam volna aludni), akkor jutna a mellékhelyiségek felújítására, takarítására... (vicces volt, hogy egy baleseti sebészeten akkora volt a wc, hogy én, akinek csak a kezét műtötték, nem tudtam benne letolni a letolni valókat, úgy, hogy elképzelni nem tudom, egy gipszelt lábú ember hogy fért oda be)
De, nem, mert a napi 300 forintért mindenki egyformát kap (????), az "elit" szoba meg inkább csak álljon ott üresen....