Kedves Alice!

Nagyon sok mindenben nem értünk egyet, de ezúttal, úgy érzem, nagyon fején találtad a szöget. És ezt egy elkötelezett waldorfos anyuka mondja neked.
Ez pedig azt jelenti, hogy igenis lehet a waldorfot kritizálni.
Az elméletet is, meg a gyakorlatot is.
Nekem leginkább a gyakorlattal vannak problémáim (amikor vannak).
Habár alapvetően azt gondolom, hogy a waldorf pedagógia nagyon-nagyon közel áll az általam ideálisnak tekintett pedagógiai elmélethez és gyakorlathoz egyaránt.
Mindazonáltal enegem is zavar a waldorfos körökben időről-időre megmutatkozó farizeus képmutatás és finomkodó prüdéria.
Ez azonban tipikusan arról szól, hogy a farizeusság mindig mellét-döngető, hangzatos formában jelenik meg --, ez sajátja. Szerencsére az általam eddig megismert waldorf-pedagógusok többsége nem ezt képviseli, és bizony egy csendes többség sem.
Ettől még tökéletesen megértelek, ha fennakadsz rajta -- én is fenn szoktam akadni rajta, amikor "szembejön".