Megin' off, de lassan befejezem.

A szőrmekereskedés addig oké, amíg erre a célra tenyésztett állatokkal dolgoznak. Az is belefér, sőt, gazdaságos és okos dolog, ha az amúgy is kilövendő állatok szőrméjét nem hagyják kárba veszni, hanem hasznosítják (gondolok itt túlszaporodott kártevőkre, pl.: rókára vagy egyéb vadból létszámszabályozás miatt lőtt egyedekre). A gond ott kezdődik, amikor kifejezetten a szőrméje (vagy agyara, szarva, nyelve, bármije) miatt mennek rá egy vadra. Az a vadfaj előbb-utóbb a kiirtatás szélére kerül. Mint az afrikai elefánt, a gorilla, a szumátrai orrszarvú vagy akár a már sokszor említett hópárduc. Ezek csökkenéséért az orvvadászok felelnek egyik legnagyobb részben.

A sportvadászat gazdaságilag azért hasznos, mert a sportvadász fizet a terület vadásztársaságának, és a társaságok sokszor az így szerzett pénzből fedezik egész évi természetvédő munkájukat. A vadásznak pedig azért jó, mert ha hiszed, ha nem, az emberben is él a vadászösztön, még ha ez sokak számára elítélendő és elképzelhetetlen is. Nem kezdem el magyarázni, mert az érzékeny városi ember ezt sosem fogja megérteni. Érdemes elolvasni, amit Márai írt a vadászatról A gyertyák csonkig égnek című könyvében.

Persze veszélyeztetett vagy védett fajok irtását sem a vadászösztön, sem a szőrméjük vagy akármijük értéke nem indokolhatja.