motav Creative Commons License 2007.12.15 0 0 198

Bemásolom Nektek mai levelemet amit elküldtem a MUSZ-nak is, várom véleményeteket: / A Debreceni Rövidpályás Úszó EB árnyékában/

 

Tisztelt Magyar Úszó Szövetség!

 

Elnézést, hogy levelemmel zavarom Önöket. A levelem első részében röviden szeretném leírni szülőként a korosztályos úszóversenyeken tapasztalt problémákat.

A levél második részében összefogalom, általánosítom a problámáimat.

 

A harmadik részben pedig szíves tájékoztatásukat kérném néhány kérdésben.

 

Levelemet azért küldöm el Önökhöz is, mert szülőként szerzett információim alapján a MUSZ bocsájtja ki az egyesületek számára versenyengedélyeket, illetve meghatározza a versenyrendezéssel kapcsolatos szabályokat, irányelveket. Ezért bízom abban, hogy kérdéseimre választ kaphatok Önöktől, illetve intézkedésükre is számítok.

 

I. rész

 

Két fiam is leigazolt versenyúszó, egyesületi tag. Az utóbbi időszakban sajnálattal tapasztalom a korosztályos úszóversenyek rendezésével kapcsolatos problémákat.

Álljon itt elsőként egy konkrét eset, a 2007. december 15-16-án, a BVSC-ben megrendezésre került korosztályos, évadzáró verseny esete. A verseny az 1991-2000 korosztály számára /10 évfolyam/ számára lett kiírva, fiúk és lányok részére egyaránt. A kiírás szerint a bemelegítés 8.00- kor, az időfutamok 9.00 kor kezdődtek  szombaton.

7.15 percre érkeztem a helyszínre 6 és 11 éves fiammal. A bejáratnál kb. 200-300 ember állt már sorba, hogy a szülőknek és kisérőknek előírt 350 Ft-os belépti díjat leróhassa.

 

/A nevezési díj a gyerekek számára 650 Ft/szám volt.

Azaz a hétvégi verseny kapcsán a BVSC számára befizetett összeg a családunk esetében a következőképpen alakult. 7 nevezett szám a két gyereknél: 7x650 Ft , összesen 4550 Ft, a belépő nejem és jómagam számára 2 napra 1400 Ft. Mindösszesen 5950Ft/

 

A gyerekek és szülők, edzők számára a lelátó volt kijelölve tartózkodási helyként. 7.30- kor mentünk fel a lelátóra, ami már teljesen megtelt. Sem a versenyző gyerekek számára, sem pedig számunkra nem volt egyetlen ülőhely sem. Ekkor még javában kígyózott a bejutni kívánók sora. /előzetes nevezés volt/. Az uszodában rendkívül meleg és párás levegő volt, a tapasztalat szerint a szellőzés megoldatlan volt. A ruhatárban a kabátokat nem tudták fogadni, mert már 7.15- kor megtelt. A gyerekek kabátjaival, váltóruhával, úszófelszereléssel teli táskákkal kizárólag a lépcsőn tudtunk megállni. Mivel a BVSC uszoda vezetősége a kismedence terét a nagyközönségnek ezen a napon is nyitva tartotta, a zuhanyzókat és öltözőket a verseny résztvevői előtt lezárva tartották.

Azaz a kétnapos versenyt a versenyző gyerekeknek, a kísérőknek /fizető szülőknek/, a lépcsőn állva kell /kellett volna/ tölteni a napot, öltözni, ruhát cserélni, a kabátokat fogni, étkezni. A WC-k a verseny kezdete előtt már áldatlan állapotban voltak, mocsok és bűz mindenhol. A lelátóra sáros, latyakos cipőkben engedtek fel mindenkit. Ebből a térből mehettek azután medencébe a gyerekek a melegítésre és versenyre, az uszoda „tiszta? vizébe”. /KÖJÁL/

A verseny résztvevőinek a száma ránézésre kb. 500-600 gyerek a 10 korosztályban, valamint kb. kétszer ennyi felnőtt /kisgyerekekről is lévén szó szülők, nagyszülők, edzők, segédedzők/.  Mivel azonban a verseny szervezői nem biztosítottak öltözőt a versenyzők számára, így azok táskáikkal, törölközőkkel, napi élelmükkel a normál nézőknél jóval nagyobb helyet igényelnek a lelátón, mint a kísérők. A tartózkodásra kijelölt lelátón iszonyatos tömeg és fülledtség, levegőtlenség volt.

Ezt nem vállaltuk fel. Az uszoda vezetőjét, és a verseny rendezőjét megkerestem a helyszínen. A problémára  érdemi választ nem adtak, megoldást a tarthatalan helyzet feloldására nem nyújtottak. A jegyszedők /az egyébként számla nélkül befizetettetett/ belépők árát csak hosszas követelésem hatására voltak hajlandók visszafizetni. A nevezési díjak visszafizetésére nem voltak hajlandóak. Mivel a verseny rendezője a minimális követelményeket sem tudta biztosítani, ezért a versenyről a megkezdés előtt versenyző gyermekeimmel együtt távoztunk. Nem mi voltunk egyedül, akik így tettek!

Tisztában vagyok azzal, hogy a versenyre járni nem kötelező. Azonban csak reménykedni tudok abban, hogy nem az a cél, hogy a gyerekek egész éves felkészülés után frusztráltan távozzanak egy ilyen körülmények között megrendezett versenyről, illetve hogy azon ne vegyenek részt.

 

Összegzés a problémákról:

 

Hosszas sorállás a belépők kifizetésékor kabátban, táskákkal, gyerekekkel, számla nélküli befizetések, nem biztosítottak megfelelő számú jegyszedőt. Annak ellenére, hogy az előző évi tapasztalatok és a előnevezések alapján prognosztizálható volt az érkezők száma, akik érkezése értelemszerűen a 7.00-7.30 időintervallumra koncentrálódott. /verseny kezdete előtti időszak/  

A versenyzők számára nem biztosítottak megfelelő számú tartózkodási helyet, öltözési, zuhanyzási lehetőséget, s elegendő légteret.  

Az alapvető higiéniai normák sem voltak biztosítva, mocskos és kevés számú nyitott WC. Azt gondolom, hogy 3-3 db WC 1500 ember számára nem elegendő semmiképpen. /2 évvel ezelőtt ugyanitt fényes nappal annyi csótány volt ebben az uszodában, hogy semmit nem lehetett letenni. A szülők saját pénzükből mentek ki a boltba csótányirtót vásárolni, s ezzel fújtuk körbe a padokat, hogy egyátalán le tudjunk ülni./

 

Az uszodatérbe télvíz idején csizmába, cipőbe engedték be a tömeget. Ugyanebből a térből mehettek a gyerekek a tömegen átgázolva egyetlen vaslépcsőn keresztül az állításhoz, mely a kicsik számára ebben a tömegben rendkívül balesetveszélyes. Ezzel az uszodatérbe és medencébe hordták a sarat, mocskot. Ez az alapvető higiéniai normáknak sem felel meg, komoly fertőzéstveszélyt rejt magában. Nem beszélve arról, hogy egész napos verseny lévén ilyen körülmények között kéne a versenyzőknek étkezni és pihenni is a versenyszámok között?  

A kb. 500 gyerek számára a 40 perces bemelegítés során biztosított hely túlzsúfolt és rendkívül balesetveszélyes volt. Ez pályánként 50 gyereket jelentett! A 6 éves gyerekekre rajtoltak a 16 évesek, ami rendkívül balesetveszélyes. Számukra ez kényszerűség volt, a helyzetet a rendezők teremtették.  

A hely befogadóképességét jóval meghaladta a benntlévők létszáma. Nem tudom, hogy a lelátó előírt befogadóképessége mennyi, azt sem tudom, hogy pontosan hányan tartózkodtak az uszodában. Azonban mivel egy versenyző jóval több helyet igényel, mint egy ücsörgő néző, azt bátran kijelentem, hogy a relatív befogadóképességet jócskán meghaladta a beeresztett tömeg nagysága.  

Sem az uszoda vezetője, sem pedig a rendezőség vezetője nem volt hajlandó tudomásul venni a fenti tényeket, elutasítóan viselkedett.  

A helyszínen nem volt látható helyen elhelyezve a tűz- és egyéb veszély esetére vonatkozó, -egyébként kötelezően előírt- menekülési terv. Ez egy ennyire túlzsúfolt helyszínen tragédiát is okozhat.  

Sajnos, a fenti helyzet, problémák általánosak, mégha ez az eset kírívó példa is.

 

 

II. rész

 

Az utóbbi időszakban sajnos több esetben szembesülök a fent vázolt problémákhoz hasonlókkal a gyerekek számára megrendezett korosztályos úszóversenyeken. Szeretném röviden összegezni a versenyek kiírásával, rendezésével kapcsolatos problémákat és helyzetet.

 

6 éve járunk versenyekre, s mostanra úgy érzem a helyzet már tarthatlanná vált, a végletekig elvadult, gondolom a megfelelő szabályok, gátak, ellenőrzés hiányában, vagy azok be nem tartása végett.

 

Bár elsősorban a gyerekek végett ragadtam tollat, azért röviden leírnám azt is, hogy a szülők milyen áldozatot hoznak azért, hogy gyermekeik sportoljanak, egészségesek legyenek, s a magyar úszósport számára az utánpótlást biztosítsák, tovább öregbítendő a magyar úszósport hagyományait. Annak költsége számunkra, hogy a két fiunk versenyszerűen úszik, hozzávetőleg 900.000- 1.000.000 Ft évente. /igény esetén részletes költségvetést biztosítok/.

Ugyan a szülőként ezzel eltöltött időt nem számolom természetesen, de azért említést érdemel, hogy napi átlagban utazással, várakozással 4 órát töltünk el azzal, /havi 80 óra, évi 800 óra/ hogy biztosítjuk a gyerekek számára a sportolási lehetőséget, bízva abban, hogy esetleg ők is egyszer a nagy magyar úszók névsorát gazdagíthatják majd.

 

A gyerekek is sok áldozatot hoznak, s sok lemondással jár az életük. A nagyobbik napi 2,5 órát edz, hetente 7-szer, a kisebbik 3x1 órát. A hétvégek többségét vagy edzéssel, vagy versenyeken töltik. Egész évben becsülettel dolgoznak eredményeikért, esetleges sikereikért. Sikereik ugyan elsősorban az övék, azonban ezzel a magyar úszósportot is gazdagítják, elismerést hozva egyesületüknek, edzőiknek, esetlegesen később a magyar úszósportnak is.

Azt gondolom, hogy a fentiek miatt azért létezik egy elvárható minimális szolgáltatási színvonal a versenyrendezők részéről is. Elsősorban nem felénk szülők felé, - bár annyit azért talán mi is érdemlünk, hogy legalább meg tudjuk nézni gyermekünket a versenyeken-, hanem a gyerekek felé, akiknek egész éves munkájuk tükröződik, nyer értelmet egy-egy versenyen.

 

Méltánytalannak és felháborítónak tartom, hogy a fentiek tudatában bármelyik úszóveresenyen ilyen körülmények között kelljen versenyezniük gyermekeinknek. Úgy érzem, hogy mind a versenyző gyerekek, mind a szülők, edzők ettől többet érdemelnének. Munkájuk és erőfeszítéseik semmibevételének érzem azt, ha egy évadzáró, korosztályos versenyen a rendezők ilyen helyzetet teremtenek. A gyerekek csalódottak, és joggal érzik úgy, hogy minimálisan sincsenek figyelembe véve érdekeik, nem becsülik munkájukat, teljesítményüket. Szülőként sértve érzem magam, hogy nem kevés áldozathozatalt követően, s nem kevést pénzt kifizetve a rendező egyesületnek, ilyen fogadtatásban és rendezésben van részünk. A versenyek többségén még az elektronikus eredményjelzőt sem kapcsolják be, spórolásra hivatkozva Komjádi, BVSC, Székesfehérvár, stb/. Nem egyszer azért nem kapott oklevelet versenyző, mert elfogyott. /Székesfehérvár/

 „ Majd postán elküldjük „ jött a válasz. A hangosítás sok helyen / pl. Komjádi / kritikán aluli, semmit nem hallani. Az érmeket mindenféle ceremónia nélkül, nevek bemondása nélkül, eredmény ismertetése nélkül tulajdonképpen odalöki valaki a gyerekeknek. Mivel hangosítás gyakorlatilag nincs, jó ha egyátalán tudja a díjazott, hogy eredeményhirdetés van. / pl. Komjádi /

Úgy érzem, hogy a mostanság megrendezett, gyerekek számára kiírt versenyeken a szakmaiság, az előírások, a gyerekek érdekei teljesen háttérbe szorultak. Sajnos nem tudok másra gondolni, minthogy a legtöbb versenyrendezőt kizárólag a bevétel maximalizálása motivál a korosztályos versenyek megrendezésekor, s lebonyolításakor. Minél több koroszálynak, minél több számban kiírni a versenyt, ezáltal maximalizálni a versenynap bevételét. Ez a metódus azonban olyan katasztrofális helyzetet teremt a versenyzők és szülők számára, ami mellett már nem lehet elmenni szó nélkül! Ez a hozzáállás mostanra már nem csak etikátlan, hanem egészség- és balesetveszélyes helyzetet is teremtett. Meggyőződésem azonban, hogy ez a fajta hozzáállás nem szolgálja hosszútávon sem a gyerekek, sem az egyesületek, sem pedig a magyar úszósport érdekeit.

 

 

III. rész

 

Az alábbi kérdésekre várnám tisztelettel válaszukat, tájékoztatásukat:

 

A MUSZ részéről létezik-e valamilyen szabályzat, útmutató a versenyek rendezésével kapcsolatban az alábbi területekre:

 

A-    Milyen hosszú lehet egy verseny időben? /Sokszor reggel 8-tól este 8-ig tart/ A gyerekek 5-kor kelnek, s este 10 mire lefekszenek/

Miképpen veszik figyelembe a gyerekek korosztályi sajátságait, terhelhetőségét?

 

B-    A versenyek rendezésénél mennyire veszik figyelembe a fiatal 6-10 éves korosztály korosztályi sajátosságait a versenyszámok kiírásánál,/ pl. 1500 méter gyors 11 éveseknek, BVSC/ Egy versenyző egy nap hány számban indulhat? A kiírások többségében korosztályos győztes az, aki a legtöbb pontot gyűjti össze /indukálva ezzel, hogy minden számban kénytelen legyen elindulni/

 

C-    Milyen korlátai vannak egy versenyszervezőnek a nevezők létszámát tekintve, van-e maximálva a létszám, nevezések száma?

 

D-    Van-e maximálva, hogy egy versenyrendező hány évfolyam számára ír ki versenyt?

 

E-     Ellenőrzi-e a MUSZ a megrendezett gyermekversenyeket a verseny szakszerűsége, a körülmények biztosítása, a korosztályi sajátosságok, higiénia /gyermekvédelem/ tükrében?

 

F-     Milyen szakmai alapelvek mentén kerülnek kiírásra a kiskorúak számára a versenyek?

 

G- Létezik-e valamilyen korlát, szabályzat, korlát a versenyt rendezők számára nevezési díjak, belépők összegét tekintve? Érthetetlen számomra, hogy számtalan felsorolt szponzor végül is mit szponzorál, mikor ilyen belépti díjak és nevezési díjak vannak?

 

 

H-    Az egyesületek többsége fedett pályán edz egész évben, nincs lehetőség szabadtéri edzésekre. Mi az oka, hogy az országos bajnokságokat  mindig nyitott medencében rendezik? /Gyula, Békéscsaba/ Miért szükséges már 10 éves korban szintidők meghatározása, s ezzel sok sportoló gyerek kizárása a versenysportból, de legalábbis pénzbeli büntetése? Miért csak az első három gyermeket díjazzák egy országos bajnokságon, mikor más versenyeken a 4.-5.-6. helyezett is kap oklevelet legalább? Amennyiben korosztályos országos bajnokság, akkor miért úszik két évfolyam összecsapva a futamokban, s nem évfolyamonként rendezik a futamokat? /nem tartana tovább, s az értékelés is külön történik/

 

 

Remélem, hogy problémáim, kérdéseim meghallgatásra találnak!

Tisztelettel kérném Önöket, hogy felvetéseimre, kérdéseimre reagálni szíveskedjenek!

Szeretném, ha a MUSZ, mint országos szövetség lépéseket tenne helyzetelemzésre, értékelésre. Szeretném, ha ezt követően hatással lenne a versenyszervezőkre annak érdekében, hogy felvázolt helyzet jelentősen megváltozzon.

 

Remélem, hogy szülőként, „kívülállóként” feltett kérdéseimre, felvetéseimre reagálnak annak ellenére, hogy helyenként nyilván dilettánsak, fakad ez abból, hogy szülőként nem rendelkezem elegendő háttérinformációval, s nem ismerem az jelenleg érvényben lévő belső szabályzatokat és irányelveket, minimális kövelményrendszert, minőségbiztosítást, melyek a korosztályos versenyek rendezéséhez kapcsolódnak.

 

Kérném, hogy levelemet annak ellenére ne tekintsék egyetlen szülő véleményének, hogy egymagam írtam alá. Amennyiben szükségét érzik, hogy bizonyítást nyerjen, véleményemmel nem vagyok egyedül, akkor felveszem a kapcsolatot az ország összes úszóegyesületével, az  ott tagként lévő gyerekek szüleivel, s támogató aláírásukat kérem a levelemben megfogalmazottakhoz.