Hmmmmmmmmm.

 Érdekes állítások hangzanak itten el.

1)  Ha nekem most bárki bármit 0% THM-re ad, én bizony azt választanám ahelyett, hogy kifizetném. Mint közgazdasági evidencia.

2)  Kölcsönre venni valamit (>0% kamatra) sem marhaság. Mondjuk abból az egyszerű tényből következik, hogy ha választani kellene aközött, hogy most legyen autóm/nyaralásom/plazmatévém, vagy 90 éves koromban, akkor én a mostot választanám, és gondolom a legtöbben szintén:  tehát a javakhoz való hamarabbi hozzáférésnek értéke van. Aztán a piac eldönti, hogy mekkora ez az érték -- ez lenne a kamat. (Ha a plazmaTV nekem többet ér, mint az ára (más jószág, amit annyi pénzből kaphatnék, vagy annyi munka, amit ráfordítok), nos, akkor megveszem, egyébként nem. Hasonlóan, ha a jószághoz való hamarabbi hozzáférés nekem többet ér, mint a kamat, akkor megveszem. A kamat is csak egy absztrakt terméknek (jelesül valamilyen jószághoz való gyorsabb hozzáférésnek) az ára. Vagy megadom érte, vagy nem, ennyi.)

 Azt hiszem, inkább arról beszélsz, hogy valaki hitelből megy el úgy nyaralni, hogy nincs meg a kilátása arra, hogy azt vissza is fizesse, mert az a wishful thinking kategória. Meg az, hogy a fenti közgazdasági trivialitások sem képzik ma az általános műveltség részét.