Szia,

én is úgy voltam vele, hogy alig tanultam, illetve tanulgattam, de csak egyedül és otthon, tehát senki nem készített fel a valóságra. De hát nekem azért a tökéletes román nyelvtudásom is hozzájárult a francia nyelv el nem felejtéséhez.

 

Az írásbeli nem olyan nehéz, a szóbeli viszont nekem nehéz volt. Nem azért mert valóban az, hanem mert úgy van, hogy szerintem arra készítik fel az embert, hogy francia helyzethez alkalmazkodjon, nekem pedig továbbtanuláshoz kellett.

 

A szóbeli vizsga első része, hogy kihúzol két képet, amiből egyet visszaadsz, a másikról beszélned kell... nos, én kihúztam egy olyant, amin egy teniszező férfit egy hölgy vigasztal (ezt adtam vissza), meg egy másikat, amin két nő egy cipőboltban nézelődik (erről próbáltam beszélni). Hát a bajom az, hogy ezekről még magyarul sem tudok összeföggő, ötperces szöveget mondani. Nem az én témaköröm...

Na de a hölgyek elég segítőkészek voltak, miután pont ezt kifejtettem nekik, franciául, hogy sajnos, nem vagyok otthon a témában, akkor kissé eltereltük a dolgokat, és akkor ment.

Aztán kihúzol egy másikféle feladatot: nekem az lett, hogy párbeszédet kellett folytassak egy álláshirdetés ügyében, az már könnyebben ment, mert ott irányíthattam valamennyire a dolgokat, illetve hát olyan irányba terelgethettem, ami otthonosabb volt nekem. A szövegértés nagyon könnyű, egy szöveget meghallgatsz 3-szor, aztán válaszolsz néhány kérdésre.

 

Az írásbeli feladatokat megtalálod különböző könzvekben, bár nekem a teszt nehezebbnek tűnt, mint az általam előzőleg megoldottak.

 

Nos, mindent összevetve, azért sikerült, tehát különösebb tanulás nélkül is átmehet az ember... sok sikert!