Igen, azt az elhülyítést én is nagyon utálom. Főleg, amikor úgy oldják meg az írók a szitut, mint pl: "... te egy büdös bunkó vagy Ron, mert csak a kviddicsről tudsz beszélni, nekem olyan kell, aki intelligens, és nem köpködi rám a krumplit ebédnél, mert te csak ezt tudod, és alásszolgája, megyek a pincébe Perselushoz, mert ő legalább intelligens, és akkor én innentől kezdve belé vagyok szerelmes" . Meg a hasonló mélyenszántó konfliktusok... Ja, és még egy szalmaszál:

- amikor egynél többször előfordul az írásban "...és leordítja a haját/fejét...". Bár lehet, hogy emo-Harryhez még illene is. :)))))