Szia!

Akkor a családdal elleszel egy ideig. Ha megengeded visszatérnék a Tamanához. Szándékom szerint egy későbbi kutatásnak igen sokoldalú tudásra lehet szüksége az előbbre jutáshoz. Megkísérlem ezt szemléltetni.

 

Ma az 50000 éves vitában gralla prokobra az alábbi bejegyzést tette.

 

"A szentgyörgyvölgyi tehénszobor jelei


1995-ben egy 7500 éves falu nyomaira, például egy jelekkel borított állatfigurára bukkantak a régészek a Kerka völgyében, a Szentgyörgyvölgy határában lévő Pityerdombon.


Bánffy Eszter, az MTA Régészeti Intézetének főmunkatársa prehistorikus és középkori régészetből, valamint indológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ásatásain a neolitikum kultúráját kutatta. Kandidátusi disszertációjában a délkelet-európai régió kultikus jellegű leleteit vizsgálta, s azokat a vallástörténészek, például Mircea Eliade, megállapításaival vetette össze. Mint azt egy riportban megfogalmazta, a kőkori agyagművesek (egy kultúrán belül) rendkívüli mértékben ragaszkodtak a hagyományos mintakincs megőrzéséhez.

E jelenségnek több oka is lehet - tehetjük hozzá.

Az első az, hogy a régészek többnyire a leletek, például a cserepek egyneműsége (hasonlósága) alapján állapítják meg a kultúrák határait. Amiből következően egy kultúrán belül a cserepek többnyire egyneműek.

E feltűnő ragaszkodást az ősvallási jelképek sokszor tapasztalt elterjedtsége is okozhatta. Az a példák sorával illusztrálható tény, hogy a kőkorban mindenütt ugyanazok az ősvallási jelképek terjedtek el Eurázsiában és Amerikában is, amelyekből a székely rovásírás jelei is kialakultak. Éppen ennek köszönhető az is, hogy képesek vagyunk a szentgyörgyvölgyi tehénszobron lévő jelek értelmezésére a székely rovásjelek segítségével. A székely jelek ugyanis kőkori ősvallási jelképekből keletkeztek s az elvégzett rekonstrukciók során sorra azonosítottuk ezek egykori szóértékét. Az így kibontakozó jelentések egységes és jellegzetes rendszert alkotnak, amely az északkelet-eurrázsiai és amerikai ősvallási képzetekkel (közte a magyar ősvallással) rokonítható.

Vagyis a székely rovásjelek segítségével az állatszobrocskán lévő rajzolatok értelmezhetők. A székely "s" (sarok, az eget tartó oszlop jele) a tehén lábain szerepel. Az "nt/tn" (Ten, azaz isten, ezt a tehén vulvájára rajzolták, azaz a jel hangalakja vagy értelme a teng, tenyész szavaink hangalakjával, vagy értelmével összefügghet). Ezeken kívül a "g" (égbolt) jel látható még a neten is közzétett rajzok szerint a tehén hátán. Értelmezésüket a mai napon végeztem el.

E szerint a 7500 éves ökör(?)ábrázolást a készítői világmodellnek (a négy oszlopon álló égbolt megfelelőjének) tekinthették és Istennel azonosíthatták.

Emlékeztethetünk arra, hogy az égboltot az egyiptomiak Nut istenanyával azonosították s hogy eleink is Enéh ősanyánk csillagszarvas-alakját látták a Tejúton menekülni. Ebből következően a szobrocska (amelyen a hím nemi jelleg nem látható) talán nem ökröt, hanem tehenet ábrázol. Athéné "tehénszemű"jelzőjére és az Athéné névnek a tehén szóval való (Fáy Elek által észrevett) rokonsága alapján a szentgyörgyvölgyi tehénszobor Athéné előképét, vagy rokonát ábrázolhatja.

Érdemes lenne a többi neolitikus tárgyat is megvizsgálni, s a rajtuk lévő ábrázolásokat összevetni a székely jelekkel, hogy ezáltal írástörténeti, vallástörténeti s talán népesedéstörténeti következtetéseket is tehessünk. Erre az akadémikus kutatás részéről semmilyen hajlandóság nincs, mert - azon túl, hogy nem értenek hozzá - számukra a székely írás, vagy a magyar ősvallás kifejezések használata tilos, vagy illetlen dolognak számít.


Varga Géza írástörténész

"

 

(kiemelések tőlem)

 

Vámos Tóth Bátor sok esetben jelezte, hogy az általa talált Tamana nevek közelében igen régi korok leletei ismertek. Általában az újkőkorig megy vissza a többség. A fenti szöveg Kerka patakja Tamanás név. Van Kerka Iránban http://web.telia.com/~u40916719/iran.htm és az Andokban http://web.telia.com/~u40916719/d_amerika.htm, (mindkettő víz neve) de talán máshol is.

 

Erre mit tesz Isten, a honi Kerka mentén 7500 éves lelet van, ráadásul olyan jelekkel, amelyeket a rovás - így a kultúrtörténet - is ismer. Az idézetben közöltek szerint más műveltségek is ismerték a tehénnel kapcsolatos hagyatékot, sőt számtalan szentséggel ruházták fel - éppen pl. a mai Indiában is.

 

Kezdem sejteni, hogy ha valaki egyszer megalkotja a tamanás módszertant, szüksége lesz egy jó nagy kultúrtörténeti kutatóintézetre is.