Turtur, Carolus58, Milyennincs

Turtur kérdése: „Az én kérdésem mindig az, hol van a legkisebb közös többszörös nyelvileg? És mely időben?”

Milyennincs:

„Ha összeállt, hogy van-e közös eredete, azonos jelentéskörön belüli tartalma, akkor hozd ide:)” (Természetesen még nem állt össze, de haladok:)))))

Megfogadva a jó tanácsokat (Turtur, Milyennincs, Carolus58) próbálkozok:))))))):

Mi a közös bennük? (Bilce, Bilca, Bileca, Bilecik, Bilece. Bilcabambát most kihagyjuk, de bővítve Bilczével. Bilcze, Bil'cha, Złote, Bil'che-Zolotoye, Bil'che, Bil'che-Zolote +48°47' +25°52' Borshchiv-tól -Борщів; Borszczów- 16 km-re Dél-kelet irányban a Szeret folyó mellett a Podóliai-hátság. Nem messze Magyarországtól és Moldovától sem)  

A honfoglalás az én elképzelésem szerint egy iker-üstökös mozgásához hasonlítható. Pályája keletről nyugatra tart a KM-beli becsapódásig. Időben a 4. sz. második felétől (Ruga-Attila) kezdődik és a jászok betelepüléséig (1246) tart. Az üstökös egyik magja Attila a másik Árpád népe. A csóva keletről nyugatra követi a magot, erős déli, délkeleti elhajlással, követve a Kárpátok vonulatát és meghosszabbítva az Adriáig. Ezzel a földrajzi elhelyezkedést szeretném érzékeltetni. A csóvában találhatók azok a családnevek, amelyek a magyarsághoz tartozhattak. Mint már kifejtettem engem a peremterületek érdekelnek. Itt egy érdekes jelenségre bukkantam a BLC tartalmú családnevek és települések vizsgálatakor: az eloszlás a határterületeken nem a Gaussz-eloszlás szerint alakul, mert Ny és É irányban elhanyagolható, délen mérsékelt, míg keleten hosszan elnyújtott. (Mint a csóva!) A KM belsejében szinte nincs!! (Akik vannak azokat ismerem, :)))))) betelepültek a 18. században, vagy korábban.)

Ez egy hipotézis, amely arra alapul, hogy a magyarok betelepülése során bizonyos családok letelepedtek útközben. Ezért a vizsgálódás határait – szigorúan szerintem – nem szabad a Kárpátok hegyvonulataival határolni, hanem keleten, ahonnan jöttünk, ki kell terjeszteni Etelköz nyugati határáig, tehát a Szeret folyó környékére is! A Máramarosi havasokon túl van Gácsország, alatta már Bukovina kezdődik. A Rodnai havasokon, a Rodnai szoroson át Bukovinába érünk. Ezekhez a családokhoz menekültek, költöztek az erdélyi székelyek is, tehát a folytonosság még később is fenn állt.

A migráció délre is kiterjedt egészen az Adriáig. De nincs északon, nyugaton. (Mint utaltam rá ez a BLC tartalmú családnevekre vonatkozik.). Természetesen lehetne zsidó, szláv, román is a BLC. Ezért – szűkítve a kört – hogy vizsgálható számú variációt kapjunk, az alábbi kikötéseket alkalmaztam:

1. BLC a mássalhangzók sorrendje. Míg a BL elég fixnek vehető a C(+h)-K(+h)-G hangváltás elfogadható. (Bilge)
2. i-y; c-cz; ç; ć¸ azaz cs, ty hangok elfogadhatók, figyelembe véve a korabeli, szokásos latin átírást.
3. Az első szótag szigorúan BI A második szótag kezdő mássalhangzója L
4. Magas hangrendű (kivéve a vegyes i-a Bilca, Bileća-t) szavak, kivéve az ü hangot, ami nem jellemző. A mély hangrendű kizárva – nem felel meg a magyar hangzásnak, a családnevek elterjedésének. Lásd pld. Buluc, Bulac, Baluk stb.)
5.  A 10-12 században írásos emlékek szerint léteztek, földrajzilag viszonylag közel vannak egymáshoz. Szláv-magyar-török népekkel kapcsolatos a keletkezésük.
6.  Hasonló hangzású családnevek gyakori előfordulása a környéken.

A vizsgálódás tárgyát erősen leszűkíti az 1-es és a 2-es feltétel. Megvizsgálva a fehér és a szép etimonokat, beláthatjuk, hogy nem volt szükség a BEL és a BIL váltására, tehát az összes BEL*C elhagyható, itt a fehér, vagy szép eredet nyilvánvaló.

Fehér, alba, bel, belo. Török (ha jól tudom) aldy. Ha egy területet fehérként titulálták, akkor volt bőven lehetőség: latinosan alba, pld. Alba Regia – Fehérvár, Alba di Canazei, és még sok alba……Szlávosan bel*, Belgrád, Belovár, Belgorod, Bela Crkva, Belaja Gora, Belovo, Belica stb. nem keverve a latin szép származékokkal, mint pld. Bel Air. Nem volt szükség a bil-cserére, de még a bie-re sem. (Bielsko és hozzá hasonlók). Míg a Bielecki lehet fehér származék, a Bilecik – nem valószínű.

Ellenőrizve a mély hangrendű BLC családneveket a telefonkönyvben és az ismeretségem alapján, szinte kizárt a magyar eredet. (Buluc, Baluc, Boloc, Bulac, stb)

Ha nem megy a direkt, akkor talán indirekt bizonyítékokat kell elővenni.

Az eredmény amit kaptam, így is terjedelmes.

Bilça                     Albánia(1)

Bilka                     Bulgária(1), Csehország(1) Ukrajna(4)

Bilca                     Románia (1)

Bilcza                   Lengyelország(2)

Bileća                   Bosznia-Hercegovina(1)

Bilice                    Bosznia-Hercegovina(1) Horvátország (1)

Bilići                    Bosznia-Hercegovina(8) Horvátország(2) Szerbia (1)

Bilicz, Bilichi      Ukrajna (2)

Bílek                     Csehország(1) Törökország (3)

Bilece                   Törökország (1)

Bileci                    Törökország (1)

Bilicze                  Ukrajna (1)

Bilcze                   Ukrajna (1)

Bylice                   Lengyelország (3)

Biliche                  Ukrajna (1)

Bilki                     Ukrajna (1)

Bilk                      Oroszország (1) Németország (1)

Bileg                     Bosznia-Hercegovina(1)

Bilgəh                   Azerbajdzsán

Bilgi                     Törökország (1)

Bilecki családnévből csak Ukrajnában 663 van.

(A –ki képzőt nem veszem figyelembe, a „szlávosítás” miatt)

Számomra legérdekesebb a Szeret folyó melletti a Bilcze (Bilche Zolote) nevű helység.

A vizsgálatot a Bilcze (Bilecz) családnévre adott keresési javaslat alapján végeztem. (Re: Bilcze Korolevo Zakarpatskaya Ukraine. Posted: 1 Nov 2007 2:14PM GMT

Classification: Query. Surnames: Bilcze, Bilecz)

Remélem nem únjátok:))))

Én köszönöm a segítséget, mindkét oldalról:)))))

bilce