Szerinted a Lendvai-féle "lassan mondom" olyan sikeres volt és olyannyira megerősít egy egymondatos maszatolást, hogy azzal a margóra szoríthatók a tekintélyes lap által megkérdezett tekintélyes szakértők elemző megállapításai?

Mondok egy példát.

Mint tudjuk, Kovács János őstermelő, állattenyésztési szakértő, egykor az állatkerti tevekifutó előtt állva megállapította: ilyen állat nincs. Tegyük fel, hogy az állatkert igazgatója ezidőben tervet nyújtott be a tevekifutó bővítésére. Hogy dönt eztán a polgármester?

Ha az elemző megállapítások érdekelnék, akkor a tevék és látogatók igényeivel, a város és az állatkert lehetőségeivel és az építési költségekkel foglalkozhatna, s alkalmasint az egyes szempontok súlyát eltérően mérlegelő szakértők közötti hosszas vitákra is felkészülhetne. Ha viszont a ködösítésben érdekelt, egyszerűen bejelenti, hogy a szakértők nem jutottak egyetértésre a tevekérdésben. S közben akár elégedetten gondolhat Kovács János őstermelőre, aki mint állattenyésztési szakértő, szükség esetén bármikor letromfolja az állatkert-igazgatót, s ha kell, kifejti, hogy nem létező állat kifutóját nem kell bővíteni.

Ha darabra számoljuk a szakértőket, akkor bizony bármely érvet letromfolhaunk a mondatoddal. Ha súlyozzuk a véleményeket, más a helyzet. Hogy lásd a lap által nevesített szakértők súlyát, segítségül kikeresem neveiket - így könnyebben találhatsz hasonló súlyú szakértőket, ha valós ellenvetésed volna.

- Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója

- Jaksity György, a BÉT volt elnöke, a ConCorde Értékpapír Zrt. vezetője

- Szalai Júlia szociológus 

- Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója

- Antal László, az MKB elnöki tanácsadója

- Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár

- Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója

A netes változat ennyit közöl, a nyomtatott lapszámban található folytatásban található neveket pedig egyelőre nem keresném elő, de idemásolom a kérdéses gazdaságpolitikai hibákat:

1. Az új lakástámogatási rendszer bevezetése a Fidesz-kormány részéről, amely még az idén is 220 milliárd forintba kerül.

2. A közalkalmazottak Medgyessy-kormány által végrehajtott 50 százalékos béremelése csupán 2002-ben 90 milliárd forintot emésztett fel.

3. Ugyanezen kabinet egységesen 19 ezer forintos egyszeri „kiegészítést” fizetett a nyugdíjasoknak, ami 60 milliárd forintot vitt el.

4. A minimálbér adómentessé tételével a Medgyessy-kormány 2002-ben nettó 160 milliárddal rontotta a büdzsé pozícióját.

5. A 13. havi nyugdíj bevezetése (szintén az előző MSZP-vezette kormány részéről) 2006-ban 150 milliárdot vitt el, az idén pedig 188 milliárd forintos kiadással jár.

6. A Gyurcsány-kormány 25-ről 20 százalékra csökkentette az áfát, ami 2006-ban 166 milliárd forinttal apasztotta a költségvetési bevételeket.

7. Az MNB és a Pénzügyminisztérium 2003. június 4-én 2,26 százalékkal leértékelte a forintot (eltolta a magyar fizetőeszköz árfolyamsávját), mire a forint zuhanórepülésbe kezdett.

8. Az államháztartás átláthatóságát és így hitelességét súlyosan rontotta a kreatív könyvelés, a költségvetési kifizetések időbeli tologatása, valamint az állami beruházások finanszírozásában a PPP konstrukciók átgondolatlan bevezetése.