1.
JUBILEUMI HANGVERSENY a Caritas Collectio Kamarazenekar megalakulásának 20. ÉVFORDULÓJÁN
Időpont: 2007.11.24, szombat 18.00 óra
Helyszín:
Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Aulája
(Bp. I. Kapisztrán tér 1. a Hadtörténeti Múzeum mellett)
Belépés ingyenes! (Mivel a hangversenyről rádiófelvétel is készül, a helyeket kérik időben elfoglalni.)
MŰSOR:
Bach: 51.kantáta
Vivaldi: d-moll hármasverseny
Telemann: Concerto két blockflötére és vonósokra
Gebhard: Salve Regina helyett végül Beliczky Gyula Szerenád - 3.(lassú)tétel
Delibes: Missa Bréve
Közreműködik:
BÉRES Judit - szoprán
KÁLLAY Katalin - blockflöte
KÁLLAY Gábor - blockflöte, ének
SZABÓ Csaba - trombita
FAMBRUSZ Gabriella - fuvola
BALOGH Lázár - continuo, orgona
a Budai Ciszterci Szent Alberik Kórus (karnagy: Tóth Eszter)
a Regnum Marianum Énekkar (művészeti vezető: Pmlényi Péter)
VEZÉNYEL: SOMOGYVÁRI Ákos
Fővédnök: Dr.Nagy Gábor Tamás polgármester
2.
http://www.regnumzobor.hu/hirdetesek.html
November 25-én (vasárnap), 11:00 órakor:
Jubileumi hálaadó koncert
Krisztus Király Ünnepén, megalakulásának 20. évfordulóját koncerttel köszönti a CARITAS COLLECTIO KAMARAZENEKAR. Szentmisénk keretében elhangzik:
* J.S. Bach: Jauchzet Gott in allen Landen – 51.kantáta
* Léo Delibes: Messe Brėve
Közreműködik:
* Béres Judit: szoprán
* Szabó Csaba: trombita
* Balogh Lázár: continuo, orgona
valamint a Regnum Marianum Énekkar (művészeti vezető: Pomlényi Péter), a Budai Ciszterci Szent Alberik Kórus (karnagy: Tóth Eszter), vezényel: Somogyváry Ákos.
A közreműködők hálásan köszönik Dr.Hajnal György kanonok-plébános úr alapítói, és folyamatos működtetői hozzájárulását, szíves támogatását!
>>>>>>>>>>>>
Hogy mennyire kicsi a világ térben és időben. Nem vagyok egy koncertjáró ember, mégis rengeteg élmény és emlék koncentrálódott a tegnap estébe. Lássuk sorjában...
A két hangverseny-alkalomból az első tegnapin volt lehetőségem résztvenni.
A fővédnök Nagy Gábor Tamás polgármester ifjabbkorom éveiben jelentékeny szereplője volt egy közösségben, mitöbb egy ideig (még polgármesterré-választása elött) a mellettem lévő házban lakott. Sajnos most a koncerten nem találkoztam vele, mert nem tudott eljönni, egyéb elfoglaltsága miatt.
A Budavári Városházán már voltam korábban egy koncerten. Még hozzá nem is egy akármilyen koncerten: Pejtsik Peti(After Crying-alapító, cselló) feleségével Andrejszki Judittal (ének) /Cicó nevét egyszer már meg kellene tanulni nekem és mindenkinek rendesen leírni, mert mindig az iwiw-en kell utánanéznem nekem is -> a gugli tudja ezt és javít, ha valaki 'y'-t ír, de persze 'y'-os verzióban is rengeteg a találat, még Vedres Csaba honlapján is ;)/ valamint Győri Istvánnal(lantfélék) alkotott egy Clown nevű? koncepciójú? triót. Az utóbbi előadóról azt lehet tudni, hogy egy jól megtermett, végtelenül kedélyes igazi multiinstrumentalista elképesztő hangszerekkel (az egyik többméteres(!!) hosszú lantszerűség volt -> még jó, hogy Budavári Városháza jó akkusztikájú aulája sok-sokméter magas). István 'alapjáraton' lantművész aki Cicót szokta kísérni sokszor reneszánsz-koncerteken. Mivel Pétertől sem áll távol egy kis mókázás így adódott egy lehetőség végtelenül fenséges zenei mulatozásra. Na de nem erről akartam írni... :o)
A Caritas Collectio meglehetősen érdekes nevű kamarazenekar 20(!!) éves fennállására adott jubileumi koncertet. Az együttesről korábbról semmi infóm - nemhogy hangversenyélményem - nem volt. Most előzetes két órás próbával együtt komplett koncertjüket is élvezhettem.
A zenekari arányok érdekes voltak. 6-7 hegedű, 1 brácsa, 1 cselló, 1 gordon, 1 Roland-orgona (continuo). A kellemes teremakkusztikának köszönhetően ez egyáltalán nem tűnt számomra kevésnek. A később csatlakozott egyesített két kórus majd 30 tagja már hatalmasat szólt. Itt jegyzem meg: erősen hallható a különbség, hogy közönség nélküli avagy közönséggel együtt csendülnek fel a művek. Az utóbbi esetben egy erős ecsetvonással 'tompább'/visszafogottabb/ a hangzáskép (legalábbis számomra)
Az egyik kórus (Budai Ciszterci Szent Alberik - így k-val és nem ch-val) ...
->http://www.freeweb.hu/alberikkorus/
...külön érdekessége, hogy a Villányi úti Szent Imre templom két kórusának(!!) egyike és a másik, mint amelyik Vedres Csaba szerzői koncertje előtt énekelte Gounod Miséjét. A két kórust gyönyörűen köti össze, hogy két francia szerző két kevésbé ismert miséjét énekelte rövid időn belül. Egyébként tudjuk ugye, hogyan mondjuk más szóval azt, hogy "kis mise" -> "semmise"?! Jajjjj!
A hangszeresekről két dolgot tudok említeni. A brácsás a próba alatt számomra hihetetlenül fogta a vonóját (a vonó végétől - nem túlzok - kb.: 10 cm-re). Ilyet sose láttam még. A másik a koncertmester (karmester felesége: Varsányi Erika), aki a Vivaldi műnél az első koncertáló hegedű szólamot vitte: érezhetően nagyon jó napot fogott ki: csodálatos hangszerén a játékát élmény volt hallgatni. Már a próbán is(!)
A műsorválasztás nagyon remekbeszabott volt, a karmester Somogyváry Ákos informativ és érdekes összekötőszövegeivel dúsítva. Mivel így kétórás(!!) lett a koncert az idő előrehaladtának volt köszönhető, hogy nem volt ráadás, ami azért nagyon dukált volna.
A nyitó Bach kantáta parádés nyitány volt. Béres Judit - mint aztán utóbb kiderült komoly szólókarriert futott már be eddig is -, nagyon szép, vonzó, ifjú - nem mellesleg életerőtől, -vidámságtól duzzadó énekes hölgy, szép, melegtónusú hanggal. Számomra abszolút ideális hang kantáták (és egyéb egyházi művek) éneklésére. Említést érdemel a nemkicsit nehéz és virtuóz trombitaszóló is, ami kényes ám perfekt egyensúlyt tudott teremteni a hangzásban. Egy-egy ilyen kantáta előadás tudja csak elgondolkoztatni az embert mennyire hiányzik a műfaj a "modern" életünkből, illetve Bach mekkorát alkotott a műfajban (akár kórus igénybevétele nélkül is).
Vivaldi hármasversenye Op 3. No.11 több szempontból is nagyon érdekes. Mivel az egyik legismertebb Vivaldi-sorozat darabja, mondhatni ismert és népszerű mű. Külön érdekessége, hogy Bach 5 vagy vitatottan 6 orgonaconcerto-átiratának az egyike ez. Ráadásul az egyik itthoni orgonakottám borítója szerint, nem is a nagy Johann Sebastian, hanem legidősebb fia Wilhelm Friedemann Bach írta át -> csak hogy teljes legyen a kavarás. ;) De számomra a legfontosabb érdekesség, hogy egy hatalmas kakukktojás Vivaldi életművében, mint Bachnál a d-moll toccata és fúga BWV 556. kakukktojás azért, mert az olasz bővérű zseni Vivaldi elképesztően grandiózus és monumentális többszólamú fúgát írt az első tétel gerincébe/a tétel nagyobbik második felébe, így alkotva tökéletes egységet a német lángelme Bach-hal. Páratlan alkotás, élmény volt többször hallani az est folyamán, izlelgetve a szólamokat.
Telemann a "német Vivaldi" kettős blockflöte-versenye, nem nagyon volt az esetem. Legalábbis a szerző akár az e-moll concerto fuvolára és blockflötére írt versenyének szinvonalát nagyon nem érte el. Nem mondom, hogy nem hallgatható, de van jobb (számomra). Ez a blockflöte egy érdekes hangszer. Nevében benne van, hogy a németeknél ez is egy fuvolaféleség, ahogy én tudom a magyarban furulyaként fordítják, akkor is ha spéci (barokk)furulyáról van szó. Én hajlok arra, hogy a blockflöte se nem fuvola (márcsak a hangszertartás miatt sem), se nem furulya, hanem _blockflöte_. Az előadás során engem egy dolog zavart (ez lehet az én hülyeségem): a két szólista intenzív, nagysugarú, teljes testre átterjedő headbangelése.
A Salve Regina helyett egy érdekes ritkán játszott mű hangzott el negyediknek. Belicza Gyula - Somogyváry Ákos karmester elmondása alapján - a XIX.században egyszerre volt vasútmérnők és zeneszerző (ösztöndíjait is így együtt kapta és töltötte ki). Jó volt ilyet is hallani. Stílusát tekintve egy nagyon távolról és nagyon picit Offenbachot idézte (számomra). Annyira csipetnyi volt ez a hangulat mint mondjuk Gershwin Kék Rapszódiájában a dzsessz-beütés.
És jött az est fénypontja Delibes kis miséje. Káprázatos mű volt, valósággal belelúdbőröztem a záró "harangozós" Agnus Deibe. Mivel volt rádiófelvétel (gondolom a Katolikus Rádió számára) jó lenne elcsipni, mert ezt a művet nagyon sokszor szeretném még hallgatni.