Igazad van, általában valóban nincs állandó kapcsolat a beteg és a szolgáltató között, de az élet más területein is jelen van ez a tipusú piac. Például amikor egyetemet választunk, házat építünk, autót veszünk (ha szegények vagyunk és ritkábban akkor különösképpen) stb. Ezeknél sincs sok tapasztalatunk mégis döntést hozunk. Autós magazinok pl pont arra építenek részben hogy az emberek mások tapasztalatára kényszerülnek hagyatkozni. Ha már nagy nehezen összegyűlik a pénz akkor igyekszek optimálisabb döntést hozni. Az egészségügyben is szerez az ember tapasztalatot közvetve is, például rokon egészségügyi problémáit a családi helyzet miatt alkalma van végigkövetni stb.

A közvetítőnek persze sok, közvetlen tapasztalata van, de ő nem a beteg szemszögéből nézi az egészet, hanem a sajátjából. Azaz lehet hogy levon egy csomó tapasztalatot, de az nem feltétlenül ugyanaz mint a betegé. Adott esetben ezek alapján olyan döntést hoz a szolgáltatókkal kapcsolatban, ami az ő érdekét szolgálja, de a betegét nem.