A Fidesz szerint elképesztő méretekben folyt hamisítás-csalás-korrupció a kőbányai MSZP-frakció irányításával. Révész Máriusz, a nagyobbik ellenzéki párt országgyűlési képviselője állítja, ráadásul úgy zajlottak ezek a "gazemberségek", hogy a szocialisták legfelsőbb vezetősége is tudott róluk.

A jobboldali politikus úgy véli, az, hogy a bíróság első fokon két év letöltendő szabadságvesztésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte Kaszab Csaba volt MSZP-s kőbányai alpolgármestert, csak jelzésértékű, hiszen százával fognak a közeljövőben kiderülni olyan esetek, amelyek az ő nevéhez is kötődnek. Példaként említette, hogy a X. kerületben a 2006-os választások előtt 125 millió forintért szándékoztak felújíttatni egy utat, amely műveletet sikerült megakadályozni, s a voksolás után (amikor Kaszab már nem lett alpolgármester) ugyanezt a munkát 73 millióért tudták elvégeztetni. Előbbi variáció azért történhetett volna meg, mert az azelőtt általánosan elfogadott 20 százalékos haszonkulcs helyett Kaszabék 40 alatt nem voltak hajlandóak pályázatot elfogadni. De Révész szerint az azt megelőző évek is hemzsegtek a botrányoktól (Kulcsár-ügy, 500 milliós károkozás a Kőbányai Vagyonkezelőnél, satöbbi), ráadásul a kerületben munkát kapó vállalkozóknak a dolgozóikat papíron be kellett léptetni az MSZP megfelelő alapszervezetébe, ahol aztán Kaszab és társai elvárásai alapján voltak kénytelenek szavazni.

Révész, állításának igazolására bemutatott néhány dokumentumot (ezeket "a közéletért valóban tenni akaró helyi szocialista képviselőktől" kapták), amelyek arról tanúskodnak, a kétes ügyekről pártjuk legfelsőbb vezetésében is mindent tudtak, mégsem tettek semmit ellenük. 2004 októberében például Lamperth Mónika, akkori önkormányzati minisztert keresték meg levélben 12 kőbányai alapszervezet nevében (olyan személyek, akik a fiktív tagszervezés miatt körön kívülre kerültek), ám Lamperth csak annyit válaszolt: "bízom abban, hogy a kongresszus következő ülésszakáig sikerül megnyugtató megoldást találni a tagfelvétel körül keletkezett probléma alapszabályi rendezésére". Hiller István akkori pártelnökkel is több ízben konzultáltak szóban (!) a tarthatatlan helyzetről, rajta kívül pedig további befolyásos képviselőktől (Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnökétől és Arató Gergely államtitkártól) is kértek segítséget - mindhiába. Ezért a kerületiek egy csoportja, amely tagjai időközben megalakították a "sikeres, tiszta baloldalért Kőbányán" frakciót, jogorvoslatért az ügyészséghez fordultak, ott azonban azzal az indokkal utasították el feljelentésüket, hogy egy párt belügyeiben nem jogosultak vizsgálatot folytatni.

Az utóbbi napok nyilatkozataiból pedig az is kiderült, az említettek 2005 márciusában, majd azt követően többször megkeresték Gyurcsány Ferencet is, aki először így válaszolt: "azt gondolom, hiba lenne, ha a miniszterelnök az ilyen ügyekben bárkinek az oldalán megpróbálna állást foglalni, esetleg beavatkozni". Révész Máriusz szerint mindez azért is elszomorító, mert az a kormányfő nem tett semmit a kőbányai közélet érdekében, aki a Parlamentben órás előadásokat szokott tartani a közélet tisztaságáról és a korrupció elleni zéró toleranciáról. Felveti: talán azért sem akart cselekedni, mert Kaszabék annak idején őt támogatták Kiss Péterrel szemben. Leszögezi egyúttal: a szóban forgó kőbányai botrány már másfél hete kirobbant, és Gyurcsány még mindig nem lépett közbe, Kaszab lemondásával pedig korántsem oldódnak meg a gondok. Hiszen maradtak a fiktív tagok, a skandallumokat előidéző önkormányzati képviselők.

Végül hozzáfűzte: szerdán kezd vitázni az Országgyűlés a közélet tisztaságával kapcsolatos indítványokról. Ezek után azonban mennyire lehet vajon komolyan venni a kormányfő ezirányú javaslatait?