Hello Zsolt!

Tudom, hogy nem vígasztal, de én baromira örülök, hogy végül nem vettem meg azt a kocsit, amivel Te most jól megégetted magadat (persze hozzá kell tenni, hogy nem magamtól voltam én sem okos, illetve mégiscsak, hiszen tudtam, kit kell elvinni magammal:) ). Mondjuk másodszor már ez sem mentett meg, jómagam ha lehet még ennél is jobban befürödtem azzal a kocsival, amit végül megvettem (pontosabban csak kifizettem). De hát ilyen ez, az élet próbára teszi az ember hitét, és csak aki igazán eltökélt éri el azt, amire vágyott.

Fel a fejjel!

Tamás