Nekünk nagyon bejött ez az állat dolog. Én nem vagyok olyan szigorú az ellátás tekintetében, vagyis zokszó nélkül kipucolom, megetetem, bár ők is buzgón csinálják. Én úgy vettem észre, hogy a szorongósabb kislányomra hihetetlen jó hatással vannak az állatok, egészen átszellemül, amikor foglalkozik velük. Megnyugszik, minden búját-baját elfelejti, ha pl. a cicához beszél és simogatja. Mondjuk nekem is volt mindig valamilyen állatom ( főleg tengerimalac-rajongó vagyok :-)) A kutyákkal vagyok úgy egyedül a hobbyálltok közül, hogy szeretem-szeretem őket, de inkább csak akkor, ha a másé :-)) Persze madárpókra vagy botsáskára sem annyira vágyom.