De ettől még tény marad, hogy az egész háború alatt kizárólag a németek voltak képesek olyan helyzetben is sikereket elérni, mikor egyenlőek voltak az erőviszonyok, vagy túlerőben volt az ellenség.

 

 CSUJKOV MARSALL VISSZAEMLÉKEZÉSE

Egy német katona naplójának sztálingrádi részletei

     Augusztus 10.
     Ezredünk Abgarnyerovót támadja. Felolvasták a Führer parancsát. Győzelmet vár tőlünk. Tele vagyunk önbizalommal, nem lehet megállítani bennünket

     Augusztus 12.
     A vasútvonal mentén támadunk Sztálingrád irányában. Tegnap az orosz "katyusák", majd pedig harckocsik megállították ezredünket.  "Az oroszok utolsó erőiket vetették harcba" - magyarázta nekem Werner kapitány.  Jelentékeny segítség jön utánunk, s szét fogjuk verni az oroszokat.

 

November 10.
     Ma levelet kaptam Elzától. Még mindig hazavárnak bennünket karácsonyra. Németországban mindenki meg van győződve róla, hogy Sztálingrád teljes egészében a mienk. Milyen mélységesen tévednek! Ha látnák, mivé tette hadseregünket ez a város!

December 28.
     A lovakat már mind megettük. Hajlandó volnék megenni egy macskát, azt mondják, annak a húsa is ízletes. A katonák már se élők, se holtak, olyanok, mint az őrültek, keresik, mivel csillapíthatnák éhségüket. Már nem bújnak el az oroszok golyói elől, nincs erejük járni, hajladozni és rejtőzni. Átkozott egy háború ez!..."

     A naplónak itt vége szakadt, valószínűleg írója életének is. (V. Csujkov.)