Király! Akkor el is mondom.

Először is tudományosan olyan jellegű állításokat lehet megvizsgálni, amik a valóságról szólnak, és tapasztalatilag ellenőrizhetőek.

Amivel nem foglalkozik a tudomány pl. olyan állításokkal, hogy "a jók a menyországba kerülnek, a rosszak pedig a pokolba a haláluk után". Nyilvánvaló, hogy ezt semmilyen módon nem lehet ellenőrizni, mivel még egyetlen halott se küldött egy e-mailt, hogy hová is került (ha egyáltalán léteznek ezek a helyek, amit persze megintcsak nem lehet ellenőrizni).


Ezt egy kicsit pontosabban kifejezve: Az állítások mérhető mennyiségekről szólnak. A tapasztalatilag ellenőrzés nem más, hogy ezet a mennyiségeket megmérjük, és összevetjük az állítással. Persze ezeknek az állításoknak valamilyen általános összefüggést kell kimondaniuk (hogy elég érdekes legyen vizsgálni).

pl. "Peti 70 kilós". Tapasztalatilag ellenőrizhető, Peti rááll a mérlegre, és jé tényleg 70 kiló. Csakhát érezzük azt, hogy ez nem túl érdekes állítás. De nézzük meg a következőt:
pl. "minden ember 70 kilós": ez egy eléggé általános állítás. Természetesen nem lehet minden embert megvizsgálni, de ha mondjuk 10000 ember rááll a mérlegre, és mindegyik 70 kilós, akkor azt mondhatnánk, hogy ez a kísérlet alátámasztotta az állítást.
Persze ha eleve csak azokat az embereket mérjük meg, akik 70 kilósak, a többi embert kihgyjuk, akkor nyilván módszertani hibát követtünk el. Véletlenszerűen kell kiválasztani az embereket, és úgy kell megmérni, hogy nem tudjuk előre, hogy hány kilósak.
De mi van, ha 10000 emberből mondjuk 9943 db ember 70 kilós, a többi meg nem annyi. A kísérlet cáfolta ugyan az állítást, de nem mondhatjuk azt, hogy az állításunknak nincs alapja. Azt lehetne mondani, hogy az emberek több, mint 99 %a 70 kilós, és akkor már igaz lesz az új állítás. (jó tudom, h az emberek többsége nem 70 kilós, csak a példa kedvéért játszottam el gondolattal)

De fontos, hogy valószínűségi állításokat lehet vizsgálni.

pl."általában akik sok csokit esznek, azok dagadtak". Ez egy valószínűségi jellegű állítás. Az állítást nem cáfolja, ha találunk egy embert aki tömi magába a csokikat és mégis csonsovány. Sok embert meg kell vizsgálni, és ha van *korreláció az elfogyasztott csokimennyiség és a testsúly között, akkor lehet csak igaz az állítás.
*Itt fontos az, hogy a korreláció az egy statisztikai fogalom.

Persze az állításoknak megvan a maguk érvényességi köre. Ha egy állítást a kísérlet megcáfolja, akkor lehet, hogy nem az állítás nem rossz alapvetően, hanem csak az érvényességi körén kívül vizsgáltuk.

pl. "ha elejtünk egy testet akkor az állandó gyorsulással fog leesni". Ez egy tapasztalatilag ellenőrizhető állítás. Megfogunk egy követ, elejtjük, és megmérjük a helyét, és sebességét sok időpontban, és a mért adatkból meg lehet állapítani, hogy igaz-e az állítás.(Persze nem elég egyetlen kőnél megvizsgálni a dolgot. Elképzelhető, hogy a testek általában nem is esnek le, vagy ha leesnek, akkor mindegyik másképp, másfele stb. Lehet, hogy csak az az egy kő esett úgy, ahogy az állítás mondja. Ekkor persze nem lenne igaz az állítás. De eddig az elvégzett kísérletekből az derült ki, hogy bármilyen testet akárhogyan is ejtünk le, akkor mindegyik egyenletesen gyorsulva lefelé fog esni.) Sőt a mérésekből az is kiderül, hogy a gyorsulás állandója is ugyanannyi.

Egyszer aztán elvégeznek a tudósok egy ilyen ejtési kísérletet. Azt tapasztalják, hogy a kísérletnek alávetett testek, nemigazán esnek le, hanem mindenfele elszállnak (madarakal, papírreülőkkel kísérleteztek). Hát ez problémás, mert akkor az állítás nem igaz általánosságban. Azt azért látjuk, hogy nem totális baromság az állítás, mivel edig mindig bevált, csakhát valamilyen körülmény miatt ez a jelenség kívül esik az érvényességi körön.
Mit is lehet csinálni ilyenkor? Módosítani kell az állítást:
"ha elejtünk egy testet légüres térben akkor az állandó gyorsulással fog leesni"
így természetesen már nem repülnek el a madarak és a papírrepülők sem hanem ugyaúgy esnek le, mint a többi test.