Tudod, a megfogalmazása is meglehetősen szerencsétlen.
Az Index meg ráharapott a felkínált csalira, ahogy kellett, amire az sem mentség, hogy alighanem minden médium, oldalfüggetlenül így kerít magának szenzációt.

Viszont, ezt a hírt akkor még aligha ismerted, amikor először a hölgy életútjával védted az állítólagos állítását, ami akkor sem érvelés...

Én meg továbbra sem sajnálom, hogy próbálok magam eligazodni a világ dolgaiban, bár, kétségtelen, hogy ez azzal jár, hogy néha azt kell mondanom: sajnálom, valamit rosszul tudtam, valamit rosszul következtettem, netán bedőltem valaminek.
Szerintem ez nem tesz kevesebbé (se szánalmassá, se tudatlanná).
Csak akkor maximum, ha becsukom a szemeim, füleim és nem akarok kifarolni az esetleges rossz irányból, zsákutcából, nem venni tudomást a nekem nem tetsző dolgokról...