Tücsit egy idős bácsi kapta ajándékba, amikor Tücsi még picike volt. Bácsi egyszerű vidéki ember, neki a kutya, az kutya, úgyhogy Tücsi nőtt csak, mint a fű, zéró nevelés, zéró foglalkozás, zéró ápolás. Egy ismerős elégelte ezt meg és kérte, vegyük gondozásunkba Tücsit.

Szerencsére Tücsi egy igazi bearded, okos, alkalmazkoó, végtelen kedves és tanulékony, úgyhogy nem "romlott el" az első másfél évében:)