Persze van "magyarul is:

Kálnoky László - Shakespeare :XIX. Henrik

(műfordítás paródia)

Harmadik felvonás
Tizenötödik szín

(Henrik kirány, lord Downstar, Anyakirályné, tombárok, pálhahordozók)


Downstar
Felség, a franc föld külső parlatán
elüllt a hadvasak zadorlata.
Bék ül hevély-csornáló Mars helyén>
sa nép, a tél-túl potnát, csart, sugát,
pohontyot vesztő, nyögsanyarta nép
tallót subál, polyhót vet parlagon,
s ha pönty aszalva, surboly ha beért,
újpénz fejében vesterát lakik,
zengő pakád szavára jár hokornyást,
s dibárdozik Bonárdus innepén.
A franc király, ki - tudjuk - fő gyimót,
s hétért kitesz, még morcolánkodik,
Richárdot fölcihellve ellened,
ennhorjodat, míg téged elsümérel,
pihál, de csak kurtán s fonátosan.
Mert hosszú nótát a cölöpmadár -
hajósok tartják - ritka nap pityog.

Henrik
Csitándiságomat csotválja még
e purhonya, ez a pöhös nyagóc!
S Richárd, a nyekre? Hát ő? Mondsza csak!

Downstar
Cáp cselkesiddel sunnyog és butog
a Vérgonyasztón...

Anyakirályné
A Vérgonyasztón? Ó, süh! Pém Piha!
Szotykon vatyorgó, páhás veckelem!
Sülly rá, ki vity-váty cselkesek közin
ennhorja ellen ily pórén pocáz!
Csorhjózzék szik töpörré jonha, vetyke,
folyánk cihó duzzon rút harpocsán!
Ó, habkaságos, pátyos-szép nyoszolma,
hol monhóm szörnyt csüvöllött, süly reád!
Süly rátok, hónál hóbb, duzos gemellők,
miknek nedén e ded földemhedett!
Mert nincs ponyább, nincs csetvesebb, riháltabb,
még torzs pöhöndiek között se, mint
e csép, ki szétmandagolá a hont!
(elhónyál)

b