Teljes igazad van. Sajnos. Bár el lehetne intézni annyival, hogy a zsenik már csak ilyenek, mindenesetre nekem mint nézőnek nagyon bosszantó, hogy az egyik játékos még csak meg sem próbál koncentrálni, hanem enerváltan konstatálja azt, hogy "ha nem megy, hát nem megy". Igen, teljesen az látszott rajta, hogy - miután a világ legkönnyebb sárgáját elszúrta az utolsó előtti frame-ben - legszívesebben már hazament volna, s volt olyan érzésem, hogy az utolsó frame-ben megpróbált két nehéz piros is valamiféle olyen célokat szolgált, hogy legyen már mihamarább vége ennek a szenvedésnek. Talán ha az a sárga bemegy, akkor másképp alakul, ebben igaz kell adnom a Kurucznak.

Bár a gyermekkori traumákat nem lehet semmissé tenni, nyilvánvaló, hogy elsősorban pszichológusra lenne szüksége. Ha jól látom, már sokkal kevésbé motivált, mint évekkel ezelőtt, hiszen már gazdag és híres, akiről mindenki úton-útfélen elmondja, hogy a valaha született legtehetségesebb játékos; a leggyorsabb 147-est lökő, kétszeres világbajnok, világelső, meg még ki tudja hány rekord felállítója - szóval nem látom nála azt a motivációt, ami korábban átlendítette az ilyen időszakokon. Szomorú ezt látni, mert én még emlékszem arra az időre is, mikor pár évvel ezelőtt a hét tornából ötöt könnyedén megnyert az évad során.