Ezért a hozzászólásodért érdemes volt a topicot létrehoznom. :o)

Abszolút egyetértek veled, noha én ezt nem is tudtam volna ilyen frappánsan megfogalmazni.

Nekem elég gyér a sci-fi műveltségem, de nem azért, mert utálnám, hanem mert nem vettem (még) a fáradságot kimazsolázni a műfaj értékeit. Egy Solaris elolvasására mióta vágyom, de még nem volt meg. Arthur C. Clarke Távoli föld dalait mondjuk épp elolvastam pár éve (Mike Oldfield hasonló c. albuma révén), attól nem dobtam hanyatt magam.

Huxley tananyagon kívüli 'kultuszkönyv' volt a gimnáziumban, rám nyomasztóan hatott, Orwell, meg még inkább.

Amit írsz a szegmentációról az tökéletesen állja a helyét, mutatja is a háttérben a fogyasztói társadalom fonákságát. Az izgalmas számomra azonban az, hogy milyen ismérvek alapján, milyen összefüggések alapján kerül be valaki - mondjuk - öt csoport valamelyikébe.Nagyon sokszor az egész egy fekete doboz, de jó modellválasztással és annak jó inicializálásával intenzíven lehet megdöbbenni az outputon. Ahogy én tudom, pl.: a neurális hálóknál az egyik intenzíven forró kutatási téma, a fekete doboz "kifehérítése".

Imádom az adatbányászatot, jelenleg is ebben nyomulok, szinte nem is szeretnék mással foglalkozni szakmát illetően, életem hátralévő idejében: max esetleg még további adattárházépítéssel. (Feltéve, hogy nem figyel be valami még szimpatikusabb jelenleg nemismert új okosság ;) Sajnos a legtöbb tapasztalatom pont az emlegetett crossell(=keresztértékesítés) témájához köthető: "hogyan pumpoljuk tovább jó ügyfeleinket" témában. Pedig mennyi de mennyi megoldásra váról rokonszenves adatbányász-feladat van a világban, alakfelismerés, képfelismerés, hangfelismerés, automatikus betegségfelismerés/-osztályozás EKG-tól kezdve és így tovább. Én perpillanat az idősorokra fókuszálok, mert az egyszerre speciális és általános az ízlésemnek.

Na abbahgyom, mert aztán nem tudom abbahagyni, ha belelendülök a témába. ;)