"Nem "propagálom:" nem buzdítok senkit a borivásra."

 

A szeszhez való hozzáállásával a gyengéket kísértgeti kend, megerősíti őket abban a tudatban, hogy a szesz fogyasztása Jézus által legalizált. A példamutatás propagálás...

 

"Már elmondtam, hogy azok számára, akik "beletévednek," akik "keresik," és így tovább. "

 

Hogy kend mit mond, az egy dolog, s az egy másik, hogy mennyire áll az köszönőviszonyban az Igével...

 

"a bor megvidámít, jókedvvel lehet inni, mert a Prédikátor is ajánlja"

 

 

Kend keményszívűsége mián nem képes elfogadni, hogy a bor nemcsak erjedt italt jelölhet...

 

"hol" ismertem én el, hogy a szesz rabja vagyok"

 

Kend elismerte, hogy nemrég ivott szeszt, tehát nem tudott neki ellenállni, minek állítólag nem rabja...

 

"az "oinosz" túlnyomó többségében bort jelent"

 

Az oinos nemcsak erjedt italt jelölhet, tehát nem kétséges, hogy az apostol milyen italt ajánl szeretett tanítványának; nyilván nem olyat, mi elveszendőnek való...

 

"Ilyet én sose mondtam"

 

Kend csak nem azt akarja mondani, hogy a papokon kívül a "mértékletes" italozás nem zavarja senki koncentrálóképességét...?

 

"De ha kend az ószövetségi papi ténykedések aprólékosságát és a tisztátalanság dologi felfogását tartja olyasminek, amit az Újszövetségben meg kell valósítanunk, akkor csak hajrá."

 

Nem ez volt a kérdés, hanem az, hogy a "mértékletes" italozás valóban frissít-é, élénkít-é, ahogy kend állítja? Úgy látszik, nem. Léviták könyve szerint már a "mértékletes" italozás is zavarja a tiszta és tisztátalan, szent és a közönséges közötti különbségtételre való alkalmasságunkat (nyilván nemcsak a papokét). A szent és a közönséges, a tiszta és tisztátalan között az elméjével tesz különbséget az ember - nemcsak a pap. Tehát a "mértékletes" italozás nem élénkít, frissít, hanem zavarja az elmét - nyilván nemcsak a papokét...