Na, a különóra jó sok fejtörést okoz az embernek. Eleinte én is teljes mértékben elleneztem a dolgot és még tavaly úgy gondoltam, hogy SEMMIRE ne járjanak elsőben. Aztán végül olyan suliban kötöttünk ki, ahol nincs semmilyen tagozat, vagyis alapban nemigen vannak semmivel leterhelve. Ráadásul nem napközisek és gyakorlatilag minden nap 4 órájuk van (egyszer 5 az úszás miatt). Így az egész délutánjuk szabad és láttam rajtuk, hogy sok az energia, kedv, a leckeírás max negyed óra, így időben is kijön. A suliban rengeteg a szakkör a vívásról a kerámiáig, néptánctól a balettig, go, karate, zenei kiselőképző stb. Ezek többsége az 5. órában van hozzácsapva az órarendhez. Mivel sok mindenhez volt kedvük, sokan jelentkeztek és mind játékos foglalkozások, kötelezettségek nélkül, több mindenre is járunk. Ezek menet közben is elhagyhatók, vannak olyanok, amelyek végképp nem egymásra épülő órákból állnak (pl. fazekas-műhely), így nem baj, ha egyet-egyet kihagyunk. Óriási élmény nekik, egész héten dúdolgatják a szolfézson tanult énekeket, mutatják a néptánc-lépéseket és színezik a hittanos színezőket:-). Ja, a logopédia is lesz :-)) Szóval egyelőre nem bántam meg, úgy látom, ezek (is) adják a színt a kis életükbe. Végül is most érdemes puhatolódzni, mihez lesz később esetleg komolyabban kedvük és tehetségük.