Kedves keresés

Eddig a te érveid a legkomolyabbak.  Azt mondod, hogy a paráznaságtól, vagy a bálványimádástól való tartózkodásnak nagyobb a prioritása, mint a vértől való tartózkodásnak. Lényegében te abból vonsz le következtetéseket, hogy X vagy Y mit nem mondott. De ez nem bizonyiték. A követelmények a Cselekedetek könyvében egymás mellett vannak, ráadásul a Szent Szellemtől indítatva mondták az apostolok. Hogy ezen belül az egyiknek nagyobb lenne a prioritása, mint a másiknak? Az, hogy a "mészárszékben árultak" felől nem kell tudakozódni (mészárszéki tolerancia), az nem ekvivalens azzal, hogy valaki engedi, hogy vért kapjon. Mert ha engedi, hogy vért kapjon az olyan, mintha annak ellenére venné meg a húst, hogy a hentes figyelmeztetné, hogy csupa vér. Vagy hogy annak ellenére venné meg a terméket, hogy rá van írva, miszerint vért tartalmaz. Szerintem a mészárszéki tolerancia az a következő magatartással ekvivalens: a betegnek van vérkártyája, viszont ha ennek ellenére belényomják a vért, akkor ebből utólag nem fog cirkuszt csinálni - ha megkapta, hát megkapta. Aztán még a mészárszéki tolerancia azt is jelentheti, hogy nem fogok azon filozofálni, hogy ha a vérnek melyik összetevőjét kapom, vagy azon sem fogok aggodalmaskodni, hogy ha orvosságot vagy injekciót kapok, akkor vajon tartalmaznak-e vért. Tehát nem fogom magam számára a problémát keresni. Viszont a vértranszfúzió az biztosan vér. A vér X, vagy Y alkotórésze, hogy vér-e vagy sem, az már értelmezés kérdése. A mészárszéki tolerancia maximum ezen értelmezés lazaságát jelentheti. 

Igaz, hogy Jézus azt mondta, hogy könyörületet akarok nem áldozatot (értelmezésem szerint értelmetlen áldozatot). De akkor az apostolok és az első keresztények miért kockáztatták az életüket?? És ha ők tényleg kockáztatták, akkor nekünk már nem kell?? Azért mert véletlenül a XXI. században élünk, ezért már senkinek sem kell a hitéért az életét kockáztatnia? Talán most nem ugyanannak a sátáni világnak vagyunk a része, mint aminek az első keresztények??