De ha tapasztalatlan, akkor is simán melléfoghat egy itthoni spéci túraboltban is.
Az mondjuk igaz. De azért én láttam itthon hozzáértőnek tűnő eladót. Meg persze mindenképpen meg kell kérdezni mindenkit, aki már látott havat. Külföldi fórumokat olvasni.
Tényleg, beszél valaki oroszul a csapatból?

na csak arra akartam kilyukadni, h hozzá lehet szokni a hideghez is.
Lehet, de én annyira utálom a hideget, hogy inkább a felöltözést választanám.
Amikor mi megismerkedtünk a zasszonnyal, rögtön elmentünk Kínába a Transzszibériai expresszel, úgyhogy nem offtopik. Télen. Pekingben meg csak dekoráció volt a szállásokon a fűtőtest. De legalább melegvíz se volt (1990-ben). Olyankor -20° környéke van arrafelé, marha nagy széllel. Hát vidám volt, le is menekültünk délre négy nap után. Persze a vonaton semmi fűtés nem volt, szó szerint. 36 órás az út, nem érdekes. Viszont legalább volt szamovár, úgyhogy forró fizes kulacsot tettünk a kabát alá. Életem egyik legmeghatározóbb élménye (de komolyan, szó szerint), amikor a második éjszaka elszundítottam és arra ébredtem, hogy valami nem stimmel. Eltartott egy darabig, míg rájöttem, hogy mi: nem fázom. Nem volt hideg. Sőt. Föltápászkodtam a fapadról (szintén szó szerint) és kinéztem az ablakon: zöld volt minden. Pálmák lengedeztek. Nagyon boldog voltam. Karácsony másnapja volt (Szenteste indultunk) és egy szál pólóban élveztem a meleget.