Kováts Gábor János Creative Commons License 2007.10.11 0 0 3185

Nem "tagadom meg," mert a külső körülmények (a farizeusok és írástudók dokumentált és konkrét aknamunkája) nem azonos súlyúak egy olyan általánosító hipotézissel, hogy Jézus, mint a legtöbb zsidó, kötelességnek érezhette a családalapítást.

 

A külső körülmény jelen esetben az, hogy a farizeusok és írástudók elleni kirohanások már abból az időből származnak – kerültek az evangéliumokba, módosították az eredeti kifejezéseket – amikor már meglehetős ellentét feszült az első keresztény csoportok és a farizeusok között. Valójában Jézus jó viszonyt ápolt velük: Egy farizeus arra kérte őt, hogy egyék vele. Be is ment a farizeus házába, és asztalhoz telepedett.

 Még abban az órában néhány farizeus ment oda hozzá, és így szóltak: "Menj, távozz el innen, mert Heródes meg akar ölni."

 

Valóban sok a különbség álláspontjaink között: talán már nem is érdemes tovább feszítenünk őket, úgysem jön ki belőle értelmes eredmény.

 

Mint tudod, a tudomány mai megalapozott álláspontja szerint igazam van. Az öt könyvet úgy gyúrták össze különböző forrásokból. Ezért azon igyekezzünk mi a közös.

 

Tudjuk jól, mit felelt Jézus erre az első "mindentudó" felszólításra. "Az én dolgom ez, vagy a tiéd, asszony?" És ezt: "Nem jött még el az én órám." Ebből világos, hogy Mária valami látványos messiási csodát várt, amire a tanítványok mindig is hajlamosak voltak.

 

Tudod jól, mi az alapálláspontom a kánai eseményekről. Azonban felhívom figyelmed a szöveg koherenciájának hiányára. Jézussal kapcsolatos csodák, a szinoptikusok szerint már igen korán megkezdődtek. Jézus ideje eljött már akkor a János evangélium szerint is, mikor Keresztelő bizonyságot tesz róla, majd tanítványokat gyűjt. Bár valóban nem Messiási csoda történik akkor, de látványosnak látványos, és sok egyéb csodája sem volt Messiási. Mindenesetre az világos, hogy Mária be volt avatva, csodát látott, ehhez képest érthetetlen későbbi eljárása, mikor fiát bolondnak tartja, miközben már foganása is csoda volt.

 

Tudjuk jól, miféle Dávid-fiát vártak a zsidók mindannyian: "Nem most állítod helyre a királyságot Izraelben?"

 

A zsidóknak többféle koncepciójuk volt a Messiásra. Ezek közül a papkirály állt legmesszebb tőle.

 Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és Sét összes fiainak a koponyáját.

Minden esetre se Moábbal, sem Séttel nem bánt el.

 

"ezek szerint nem fogadod el az evangéliumok egyes részeit" - Ezek szerint ezt a fentit mégis.

 

A királyságra vonatkozó kérdés nem az evangéliumokból, hanem a cselekedetekből való. Persze, megkérdhették ezt tőle korábban is, csak az a furcsa, hogy halála után is feltették neki, miközben számtalanszor elhárította magától korábban is.

 

Valószínűleg ugyanaz a tévképzet foglalta el a szívét, ami a többi zsidóét is: hogy Jézus majd kiveri a rómaiakat és maga ül fel Heródes trónjára. Simeon próféciája az éles kardról, mely az ő anyai szívét általjárja majd, jókora feszültségben állhatott e váradalmakkal. Ezzel máris Jézus jellemének és küldetésének egy Mária által félreértett vonására találtunk rá.

 

Valószínűleg senki sem gondolta, hogy Ő kiveri a rómaiakat, mivel igazából sosem tett erre utalást. A késői megfeleltetés hat a mai napig, elfelejtve, hogy Jézus halálát nem a farizeusok, hanem a szadduceusok okozták, akik ellen valójában fellépett. Persze az evangéliumok végleges formába öntésénél már ezek nem rendelkeztek számottevő hatalommal. Mária lelkét átjáró kard, az evangélista szerint fiának halála. Mária félreértésére semmiféle bizonyság nincs, pusztán spekuláció.

 

De bizony." - No persze, nazireus volt, mégis megitta a bort.

 

Az állítás az volt, ezt írták feje fölé. Ezt kellene cáfolnod.

A borivással kapcsolatosan várom annak a helynek a megjelölését, ahonnan ez egyértelműen kiderül.   

Előzmény: Nemo (2959)