hogy e "gyöngyszem" milyen alapon jogosít fel arra, hogy a magyarhoz kapcsoljátok az ősnyelv/ősnyelvek koncepciót?????

 

  Ha végigolvastad - netán - amit írtam a 971-ben : találsz ott egy tézist, lehet vele vitázni. Az pld. egy alap. Emellett én egy fogalmi tévedést szeretnék kiigazítani most.

 

 Abszolúte (teljes mértékben) elhibázottnak tartom azon álláspontot, hogy a nyelvek - mint "önálló élőlények" - darwini módon fejlődnek, először volt az embrionális állapotuk - kéz, láb, fű, stb. - majd fejlődve újabb és újabb megnevezési rétegek rakódtak rájuk, majd  sok mill. év múlva kifejlődött a mai "fejlettségű" nyelv.

 

 Álláspontom szerint a klf. nyelvek - most az alapváltozatokra gondolok - az emberi lény megjelenésével együtt készen érkeztek "jelentek meg". Ettől van mindegyiknek komoly mértékű "ismeretlen eredetű" szava, ettől van mindegyiknek saját önálló, markánsan megrajzolható logikája (rendszere), mely a nyelvtan területének hívódik.

 Adódik ez abból, hogy nem önálló földi, s főleg nem fizikai "tárgyak", hanem csakis és kizárólag az egyes egyedek fejében lévő fogalmak, gondolatok másik egyed fejébe történő átjuttatását szolgáló mesterséges rendszerek. Ezt pld. a "gyöngyszem" úgy fogalmazza:- szabadon - hogy az IE. pld. nem alap, hanem lett!

 

 Több alapnak kellett viszont lennie -érkeznie-  a klf. helyekről érkezett (rasszok?) belső (agyi/értelmi) felépítésével megegyezően, annak megfelelve. Az alapot én úgy értem, hogy olyan összefüggő - koherens - nyelvi rendszer, mely alkalmas feladatának ellátására az adott tömeg egymásközti - kommunikatív - érintkezésére, úgy fogalomköri (szavak), mint gondolatköri (nyelvtani rendszer) körben egyaránt.

 

 Ezek egyike volt/lehetett a magyarnak nevezett. Innen a sok tamana találati lehetőség !

 

 Fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy a mai nyelv, úgy egyben. A nyelv változik, változott mindig is - de nem fejlődött, hanem a körülmények változása, új fogalmak megjelenése, mások kikopása új, és elhalt szavak között megy végbe.

 Ugyanígy új nyelvek keletkezése az évszázezredek alatt - a megvolt alapokból - természetes, mint egyesek kihalása is.

 

 Ha nem lenne a mai nyelvtudomány az európai(nyugat)  fajdominanciális nyomások alatt kialakult elméletek foglya, fentiek nem is tűnnének furcsának.

 

 Ha vitázni akarsz, állok elébe, sok olyan példát tudok, melyek meghökkentenének: hogyan nem foglalkozik ezzel a mai nyelvtudomány, akárha nem is ismeri például a kérdést, avagy azt mondja: "ilyen állat pedig nincs"

 

 üdv.: kisharsány