szép napot mindenkinek!
nos, épp ebedszunet van az egyetemen, igy van 1 kis idom irni.
ne haragudjatok, nem kalandoztam én el, csak annyi dolog. és nehezen jutok netkozelbe.
szoval sept 28tol okt 4ig montpellierben voltam elzárva a világtol 32 onkéntessel. a trnéning nagyon jol sikerult. a tengetol 10 méterre volt a szállás, szoval oktoberben kajakoztam, meg furodtem, elég jo volt. 15 nemzetiség volt és nagyon sokat lehetett tanulni belole. mindenki bemutatta a sajat országát, meg az itteni életét is. este nagy dumálás, lightos buli is. volt. kulonbozo problémamegoldo feladatok, meg véleménycserék, amiket mindig kis csoptokban csinaltunk, mindig másokkal. tudjatok nagyon sokat tanulok én itt. arrol, hogy nyitottnak kell lenni, oda kell menni a masikhoz és mindenkinek meg kell adni az esélyt. és persze jo sokat kell azért dolgozni, hogy mások is megadják neked.
mikor visszaértem orommel fogadtam, hogy a kolibol kicsit már hiányoltak 6 nap után. ami nagy orommel toltott el, hiszen veluk van a legkozelebbi kapcsolatom, és valahova pedig kell tartozni. talán ez az egyik legfontosabb nekem, azok kozul, amiket már elértem. ha egyutt esznek vagy vásárolnak, mindig hivnak ,és ez nagyon jo, mert nem kotelezo nekik.
az egyetemen a 7 japan és 4 kinai csoporttarsammal is egyre kozelibb a viszony. ami annyira vicces, de kezdem őket megszeretni. most szerda meg csutortokon christine-nel elutazunk valahova kicsit délebbre, mert ott lesz valami konferenciaféle, pont a fiatalok nemzetkozi csereprogramjairol.
a nyelv pedig halad és halad. imádom, hogy itt minden francia és percekre meg tudok állni és csak nézni, hogy ez a normális most nekem. nem tudom, ki mennyire éli meg mélyen, belém sokszor belemhasit. és akkor annyira boldog vagyok.
jjjjjjjjjaaaajjjjj, és nem hiszitek el, de megkaptam a "la petite hongroise", a kis magyar jelzot, épp bemutatott valakinek cathy és majd szétestem, én a la petite hongroise, szoval kezdek valaki lenni és ez a legszebb, a kis magyar...........óóóóóóóó.
sokat gondolok ám rátok és ma az irodalomfakt után mindent elkovetek, hogy legyen otthon netem, mert ez igy elég nehezkes. jjjaaajjj, a nyelvtanárom 1 csoda, szigoru, de nagyon jofej és hétfo délután van az irodalomfakt, ahol az irodalomrol tanulhatok franciául, eszméltelen, imádom. mi is van még.
annyira szép itt minden és annyira tudok orulni mindennek. igyekszem sokat tanulni. most épp dirty dancinget hallgatok. errol jut eszembe. aix kisváros, a hely, ahova járunk, leforditva, tonhal, 1 pub, ahol heti 2szer karaokezunk. az isten is nekem teremtette ezt a helyet, bár persze nélkuletek nem ugyanaz. nyilván nem.......itt is szeretik a karát, bár amikor franciául énekelek valakivel, akkor még elég vicces vagyok, mert gyors és kevés dalt ismerek, de angolul viszem a primet. a multkor a grease-bol a summer nights-ot énekeltem, és az emberek a refrént aláénekelték, amikor énekeltem, azt hittem szétesek. nekem, értitek, aki nem ért mindent és néha magyarázni kell neki, mégis talán már kezdenek befogadni, és 1 kisvárosban ez annyira cuki.
most az egyetem 1ik parkjában ulok a fuvon, korulottem idegenek, beszélgetnek vagy zenét hallgatnak, esznek és nem érzem 1edul magam. remelem mindenkinek meg tudom ezt mutatatni.
remelem ti is jol vagytok, nagyon hiányzotok ám.........
és meseljetek..........
pussssz orii
